Vass Zoltán: mindig a forrásnál a legtisztább a víz (X)

Hazánk gazdasági fejlődése az elmúlt években rendkívüli fordulatot vett, amelynek a nyilvánvaló előnyei mellett szembe kell néznünk az ipari hulladéktermelés haladékot nem tűrő megoldásának kérdésével. A gyártás során keletkezett fölösleg ugyanis nem hulladék, hanem az ipar számára újra felhasználható nyersanyag – hívta fel a figyelmet Vass Zoltán, aki hisz a hulladékként megkeletkező melléktermékben található értékek visszanyerésében, célja az innováció alkalmazásával a hulladéklerakás teljes megszüntetése, a körforgásos gazdaság elérése és fejlesztése. A szakember vállalatával mintegy 45 ezer tonna műanyagot hasznosít újra évente, amivel annyi energiát takarít meg, hogy azzal 64 ezerszer körbe lehetne utazni a Földet. Az Éltex Kft. igazgatójával beszélgettünk.

„Négy gyermekem van, akikkel rendszeresen járom a természetet, úgyhogy tudom, mi az a szép, és sajnos látom, miként romboljuk ezt le a mérhetetlen mennyiségű szemeteléssel és a hulladék jelentős részének környezetre ártalmas, illegális eltüntetésével” – kezdi beszélgetésünket Vass Zoltán, aki hiszi, hogy ebből van visszaút, meg lehet fordulni, csak széles körben észre kell vennünk, hogy a hulladék érték, gazdasági potenciál, és nem szabad elpazarolnunk.

Az elkötelezett szakember úgy látja, hogy kevesebbet biztosan nem fogunk fogyasztani, tehát a hulladéktermelésünk nőni fog, de ha sikerül a hulladékból ily módon nyersanyagot előállítanunk, akkor a környezetkárósító hatása csekély lesz a fogyasztói társadalom fejlődésére. Elképzelése szerint fontos lenne, hogy a gyártásra kerülő termékek szabályozott módon fix és folyamatosan növekvő százalékban tartalmazzanak újrahasznosított nyersanyagot, ily módon a hulladékból valós gazdasági haszon lenne, s ami talán a legfontosabb: fenntartható módon gyártanánk. 

Ezek megvalósultával hazánk gazdasága gyorsabban növekedne, ráadásul már megjelentek bizonyos ez irányú elvárások is a környezettudatos fogyasztók részéről, hogy ne csak eredeti alapanyagokból készüljenek az általuk fogyasztott termékek, sőt, ha megoldható, inkább vagy csakis újrahasznosított anyagokból.

Közismert, hogy hosszú ideje rendkívül fontos gazdasági szemléletváltás zajlik hazánkban, egyre többen ébredünk rá, hogy a hulladék nem szükséges rossz, amelytől minél gyorsabban meg kellene szabadulnunk, épp ellenkezőleg: ez érték, amelyet nem szabadna elpazarolnunk.

„Az elképzelt jövőnk egyik alapköve, hogy mindenki büszkén vásároljon és használjon olyan tárgyakat, eszközöket, amelyek előállításának egyik fő nyersanyaga hulladék, egy gyártási folyamat maradéka volt” – vallja az Éltex Kft. igazgatója. A szakember szerint az elkövetkező idők fontos tényezője, hogy a hulladékok szelektív gyűjtése alapvető kötelezettség legyen, a hulladékok lerakása pedig ne a jövő generációjára rójon terhet. Beszélgetésünk során rámutatott arra is, bár évente 1,2 millió tonna hulladékot dolgoznak fel, és adják át megtisztított, újrahasznosított alapanyag formájában a gyártóknak – ezzel is elősegítve a körkörös gazdaság megteremtését –, mégis kevesen vannak tisztában azzal, hogy milyen hulladékot könnyű gyűjteni és újrahasznosítani.

Vass Zoltán elképzelése szerint 

A legtöbben tudjuk és nap mint nap látjuk, hogy kartonpapírt például kifejezetten egyszerűnek tűnik szelektálni és összeszedni, azonban hihetetlen energiába kerül újra nyersanyaggá tenni, úgyhogy az a szokatlannak tűnő helyzet állt elő, hogy gyakorlatilag előállítani könnyebb, mint újrahasznosítani.

Az Éltex Kft. nem hulladékként tekint ezekre az anyagokra, hanem fontos nyersanyagként, amire vigyázni kell, körültekintően kezelni, és tárolni a feldolgozásáig. A cég szemlélete szerint a forrásnál a legtisztább a víz, ezért már a partnereik gyáraiba települve elkezdik azt a felbecsülhetetlen értékű munkát, amely az általunk ismert világ egyik megmentője lehet. Mire a kibányászott vasércből például acéltengely lesz, két és félszeres anyagveszteséget szenved el, és egy kilogramm acél előállításhoz hat kilogramm szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, miközben kisebb ráfordítással lehet újrahasznosított hulladékból elkészíteni ugyanezt a tengelyt, mintegy három kilogramm szén-dioxid-kibocsátás elkerülésével, megspórolásával – mutatott rá Vass Zoltán, aki arra a meglepő felismerésre jutott a kezdetekkor, hogy 

Míg a gyártás során a nyersanyag rengeteg folyamaton megy keresztül, a hulladék még nyesedék formájában sem igényel ennyi lépést.

A körforgásos gazdaság közismert alaptétele, hogy a gyártók termelésük során jelentős mennyiségű maradékot, úgynevezett termelési hulladékot gyártanak, amely számos esetben megegyezik az eredeti nyersanyag kitűnő tulajdonságaival, így alkalmas arra, hogy beépítsék egy modern termékbe. A körforgás egyik legfontosabb célja, hogy a keletkező hulladék visszaforogjon ahhoz a beszállító partnerhez, aki a hulladékot előállító céget ellátja a nyersanyaggal: ez pedig kulcskérdés a fenntarthatóság szempontjából, ugyanis az eredeti, nem hulladékból előállított nyersanyagok környezeti lábnyoma átlagosan háromszor nagyobb, mint hulladékból előállított változatáé. 

Vass Zoltán szerint az Éltex Kft., Magyarország egyik vezető privát hulladékgazdálkodó, környezetvédelmi és újrahasznosító cége tevékenységével értéket teremt, ugyanis több, mint 33 éve vannak jelen a piacon, ezalatt pedig közel 37 országban, hozzávetőleg 

„Amiben élen járunk, az a rendszerszemléletünk, amelyet a nagyvállalati partnereinktől tanultunk. Ennek szellemében kezeljük a hulladékot, a folyamatainkról pedig pontos kimutatásokat végzünk, így a cégek is át tudják tekinteni, melyik folyamataiknál vesztegetik el a legtöbb nyersanyagot. Ezeket a rendszerelemeket elemezve kevesebb hulladékot keletkeztetnek meg folyamataik során. Ez látszólag szembemegy az érdekünkkel, de valójában, ha egy cég túl sok hulladékot termel, akkor lemarad a piaci versenyben, vagy tönkremegy. Mi igyekszünk vezetni őket az úton, megmutatjuk, mi lenne jó nekik, velük együtt dolgozzuk ki a folyamatokat” – mondta a cégvezető, de hozzátette: a hulladékkal foglalkozó ipar egy speciális nyersanyagbánya, ám az innen kikerülő alapanyagok értékét a szelektivitás és a tisztaság határozza meg, tehát 

Az Éltex Kft. árbevételének jelentősebb részét hulladékgazdálkodási szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységéből érte el. A cég lakossági hulladékkezelési szolgáltatásokat nem nyújt, az ügyfélállománya kizárólag az ipari szektorban tevékeny vállalatokat foglalja magába. A vállalat minden keletkező hulladékot, veszélyes hulladékot kezel, hasznosít és elszállít, sőt ehhez biztosítja a szükséges gyűjtő edényzetet, szakképzett munkaerőt, illetve a gépparkot is.

A hulladékokat szelektálás után először különböző mechanikai kezelésekkel (bálázás, darálás) gazdaságosan szállíthatóvá teszi, majd azután azokat, amelyekre saját feldolgozókapacitással nem rendelkezik, továbbértékesíti a véghasznosítóknak (papírgyár, cementgyár), a műanyagok egy részét pedig hasznosítási folyamat során saját maga alakítja eladható nyersanyaggá. Ezeket a vevők különböző műanyag termékek (kerti bútorok, oszlopok, reluxa, stb.) gyártására tudják felhasználni. A vevők főleg multinacionális vállalatok, így a cég exporttevékenysége is jelentős, 2022-ben például a teljes nettó árbevétel 30 százalékát tette ki.

A vázolt modell sikeresnek bizonyult: az Éltex Kft. ma már csak Magyarországon belül 28 telephellyel rendelkezik, ezek közül négy 100 ezer négyzetméter feletti komplexum, ahol aprító-, daráló- és szortírozógépek üzemelnek, köztük olyanok is, amelyek emberi beavatkozás nélkül, automata módon is képesek elvégezni a hulladékok hasznosítását. 

A gazdaság fejlődése magával hozta, hogy 

„A hazai gazdaság egyik jelentős motorja, amely az elkövetkező években még tovább fog fejlődni, a speciális autók meghajtását szolgáló akkumulátor-rendszert gyártó ipar. Nagyon fontos leszögezni, hogy akkumulátorok és akkumulátorok között jelentős különbségek vannak – magyarázta Vass Zoltán. – A gyártás nagyon modern, biztonságos üzemekben történik, ahol a keletkező hulladékokat könnyű szeparálni, szelektíven gyűjteni és visszaforgatni a gyártási folyamatba. 

Az emberek félelmei jelentős részt abból fakadnak, hogy nem ismerik ezt az iparágat, nincsenek tisztában a lezajló folyamatokkal – véli a szakember. – A lítiumakkumulátorokkal kapcsolatos tényeket és a közbeszédben elterjedt téveszméket szeretném cáfolni. Tény, hogy az előállítása jelentős energiát igényel, azonban annak ellenére, hogy sokan – megjegyzem tévesen – úgy tartják, hogy a lítiumakkumulátor-gyártás kivételes vízigénnyel jár, ez nem igaz, hiszen egyrészt más gyártási folyamatokhoz képest (például papírgyártás) sem kimagasló ez az adat, sőt hozzá kell tennünk, hogy ezt a mennyiséget is folyamatosan visszaforgatják egy tisztítási eljárás során. Tény, hogy a felhasznált anyagok között találunk rezet, alumíniumot és lítiumot, de nem találunk nehézfémet, mint a mérgező ólom vagy a korábbi akkumulátorok esetében kénsav, ráadásul ez a szerkezet nem képes mérgezni a vizet, csupán gyúlékony, de megfelelő alkalmazással ez nem jelent valódi veszélyt” – fogalmaz Vass Zoltán.

„Ahogy a legtöbb gyártási folyamat, természetesen ez is hulladéktermeléssel jár, azonban hazánk gazdasága és környezetünk védelme szempontjából kiemelt jelentőségű kell legyen, hogy ha ezt a mennyiséget feldolgozni nem is, de megfelelően kezelni és elszállítani képesek legyünk, ráadásul olyan módon, hogy alapvető értéke érték is maradjon. Elemzések és vizsgálatok sokasága szükséges, hiszen hamarosan vezetők leszünk a lítiumakkumulátor-gyártásban, így az ott képződött hulladék feldolgozásában is élen kell járnunk, ez gazdasági érdek. Sajnos jelenleg is sok ipari hulladék kerül a lerakókba, és sok értékes nyersanyag veszik el, és válik szennyező forrássá hosszú időn keresztül. Ahogy azt korábban is említettem, a hulladéklerakás erőforrás-pazarlás, másrészt egy hatalmas tömegű, sok éven keresztül szennyező tényezőt hozunk létre. Nem etikus a jövő generációjára hárítani a jelenleg működő rendszer hiányosságát, nem elégséges odafigyelését vagy rövid távú anyagi előnyszerzését.

a sok elaprózott, esetlegesen rövid távú anyagi érdekekkel szemben” – zárta a beszélgetésünket Vass Zoltán, az Éltex Kft. igazgatója.