Ezekkel a módszerekkel lehet felvenni a harcot az árvíz ellen

A Világgazdasági Fórum legutóbbi globális kockázati jelentésének válaszadói kétharmadrészt a szélsőséges időjárást, köztük az árvízveszélyt jelölték meg 2024 legnagyobb kockázataként. De az olyan innovatív megoldások, mint az úszó otthonok, az árvízvédelmi csatornák, a szivacsvárosok és az AI-alapú árvíz-előrejelzés világszerte segítenek csökkenteni az árvízkockázatokat.

Az árvizek a világ számos régiójában az élet elkerülhetetlen részévé válnak. Az Öböl-menti országokban és az Egyesült Államokban bekövetkezett súlyos árvizektől az Egyesült Királyságban, Líbiában és Észak-Olaszországban bekövetkezett váratlan áradásokig lehetetlen figyelmen kívül hagyni a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válását. Ráadásul, a világ népessége egyre nagyobb arányban érintett. És a tendencia várhatóan felgyorsul a tengerszint emelkedésével. A világ legnagyobb városai, köztük Tokió, New York és Mumbai a tengerpartok közelében találhatók. Ám a Világgazdasági Fórum tanulmánya olyan innovatív megoldásokat és technológiai fejlesztéseket ismertet, amelyek csökkentik a kockázatokat.

Úszó házakkal az árvíz ellen

Az alacsonyan fekvő területeken az árvizek növekvő veszélyének kezelésére tervezett otthonok úszó pontonszerkezeten ülnek. Amikor a vízszint emelkedik, a lakások lebegnek, minimalizálva a víz bejutásának kockázatát a lakóterekbe. 

A tartós, nem korrozív anyagokból, például betonból és üvegből épült lakásokat úgy tervezték, hogy ellenálljanak az árvíznek. Napelemekkel és hőcserélőkkel felszerelve árvizek idején is képesek energiát termelni és fenntartani.

Bécs városa 1969-ban alakította ki az Új Dunát, egy 21 kilométer hosszú árvízvédelmi csatornát, amelyet úgy terveztek, hogy megvédje a várost az árvizektől. 

 és úgy tervezték, hogy áradások esetén kezelje a felesleges vizet, segítve Bécs védelmét a vízzel kapcsolatos katasztrófák növekvő kockázatától. Normál időjárási körülmények között a csatorna inaktív marad, és amikor az árvizek emelkednek, a gátak aktiválódnak, lehetővé téve az Új-Duna számára, hogy elnyelje a felesleges vizet és enyhítse a fő folyóra nehezedő nyomást.

Üdv szivacsvárosban!

Kínából származik a szivacsváros koncepciója – egy várostervezési megközelítés, amely természetalapú megoldásokat alkalmaz, beleértve az áteresztő felületeket, a helyreállított vizes élőhelyeket és csatornákat az esővíz elnyelésére és tárolására, valamint az árvízkockázatok csökkentésére. A koncepció a természeti világból merít ihletet, és arra törekszik, hogy 

– ellentétben a hagyományos várostervezéssel, amely gyakran kemény felületekre és vízelvezető rendszerekre támaszkodik, amelyek gyorsan elvezetik a vizet.

Dániában a Green Climate Screen néven ismert esővíz-kezelő rendszert úgy tervezték, hogy természetes folyamatok segítségével vezesse el a szomszédos épületekből lefolyó vizet. Az esőviz eloszlik a szerkezeten, és az ásványgyapot elnyeli a fűzfa panelek mögött. A víz nagy része ezután elpárologhat. Mivel a föld felett kezeli az esővizet, elkerülhető a költséges és szén-dioxid-intenzív infrastruktúra, például alagutak építése. Továbbá szivattyúk helyett a gravitációra támaszkodik, ezért a rendszer kiküszöböli az energiafaló berendezéseket.

Új technológiák és a gépi tanulás 

Beth Tellman, az Arizonai Egyetem adjunktusa elnyerte a Climate Change AI 2023-as innovációs támogatását, hogy együttműködjön a texasi Rio Grande Valley közösségi alapú szervezeteivel. Gépi tanulás és műholdas adatok felhasználásával részletes árvíztérképeket és adatbázist fog készíteni az árvízvédelmi perek támogatására és az árvizek által aránytalanul sújtott régió alkalmazkodásának előmozdítására. 

A Google rendelkezik egy AI-alapú árvíz-előrejelzési kezdeményezéssel is. A Flood Hub célja, hogy akár hét nappal előre helyi árvízadatokat és előrejelzéseket nyújtson. Jelenleg a Flood Hub több mint 80 országot fed le, és több mint 1 800 helyszínre nyújt árvíz-előrejelzést. Előrejelzéseit naponta frissítik.