Megtorpant a lakásárak növekedési üteme
A KSH lakásárindexe szerint 2022 harmadik negyedévében a lakásárak növekedési üteme megtorpant, az előző negyedévhez képest az emelkedés mindössze 1 százalék volt. Ez különösen annak fényében alacsony ütem, hogy az első negyedévben még 9,4 százalékkal ugrottak fel a lakásárak. Ugyanakkor az éves növekedés még így is 21 százalék volt 2022-ben.
Uniós összevetésben a hazai lakásárak növekedése rekordszintű:
2010-hez képest 2022 harmadik negyedévére a lakásárak 2,7-szeresükre emelkedtek. Hasonló volt a tempó Ausztriában és Csehországban (2,3-2,4-szeres emelkedés), ugyanakkor Romániában csak 16 százalékkal drágultak a lakások.
A lakásár-növekedés 2022-es megtorpanása nem meglepő. Egyrészt korábban erős felhajtó erő volt az új lakások építésének meredeken emelkedő költsége, ami a használt lakások árát is feljebb húzta. Ugyancsak emelte a korábbi időszakban az árakat a hitelboom (CSOK, Babaváró kölcsön stb.), ami olcsóbbá tette a hitelfelvételt, illetve biztosította a kellő önerőt. Szintén segítette az áremelkedést a gyors bér- (kereset) bővülés és a külföldiek hazai ingatlanszerzése is.
2022 közepére a lakásárak emelkedése elérte azt a szintet, hogy már a lakáshitelek önerejének az előteremtése is alig-alig lehetséges a többség számára, illetve az emelkedő kamatszint is kiszorító hatású.
Emellett a fogyasztói árak emelkedése a hiteltörlesztésre fordítható forrásokat is erősen mérsékli. A fogyasztói árak tartósan magas növekedése, a rezsicsökkentés csökkentése, valamint a vállalkozások béremelési képességének beszűkülése mellett nem meglepő, hogy a lakásárak növekedése megtorpant. 2023-ban az eddig ismert adatok és várakozások alapján jelentős lassulás várható az újlakás-piacon, ami az árak alakulására is kihat.
A lakáshitelezés tavaly megindult visszaesése a keresletet csökkenti, aminek egyik bizonyítéka, hogy a tranzakciószám már 2022 második negyedévében is 39 százalékkal esett, illetve az MNB becslése szerint a harmadik negyedévben 22,6 százalékos volt a csökkenés 2021 azonos negyedévéhez képest.
Ha a nettó keresetek emelkedésével hasonlítjuk össze a lakásárak alakulását, láthatjuk, hogy a leggyorsabb lakásár-növekedést mutató országokban az áremelkedés meghaladta a keresetek növekedését, ami a megfizethetőséget csökkentette. Ha a teljes munkavállalói körre nézzük a keresetek emelkedését (84 százalék 2010-hez képest 2021-re), akkor a hazai lakások már erősen túlárazottnak tűnnek. Ez pedig rövid távon a lakásárak esésével hozható egyensúlyba, illetve, ami valószínűbb, a lakásárak hosszabb távú stagnálásával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.