Tegnap kiderült, hogy hány ponttal lehet bejutni, azaz ki veheti biztosra, hogy felvették a kiszemelt egyetemre és szakra, de az még egy ideig nyitott kérdés marad sokak számára, hogy a kollégiumba is beköltözhetnek-e. A kérdés zsebbevágó, a válasz pedig nagyon különböző lehet, mert eltérő, hogy mennyibe kerül majd az albérletezés azoknak, akik az ingatlanpiacon kénytelenek körülnézni augusztusban.
Két hullámban fut fel a kereslet az albérletpiacon, az első mindjárt a ponthatárhirdetés környékén, majd augusztus második felében, amikor véglegessé válik a kollégiumi férőhelyek eloszlása. Ekkor köteleződnek el azok, akik elutasító választ kapnak, és ekkor lélegeznek fel azok, akik bejutottak a diákszállók valamelyikébe.
Budapesten körülbelül 10 ezerrel több kollégiumi férőhelyre lenne szükség a jelenlegi 14,4 ezer mellé. Hat éve országosan 132 százalékos túljelentkezést mért a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), az újabb felmérés most készül, és minden bizonnyal nagyobb keresletet jelez.
Az albérletek drágulásának ütemét nem követte a kollégiumi férőhelyek kapacitásfejlesztése,
a jelenlegi 57 ezer kollégiumi hely ráadásul nem arányosan oszlik el. Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke a Világgazdaságnak elmondta, a legnagyobb igény és szükség Budapesten lenne újabb férőhelyekre, sajnos a Budapesti Diákváros projekt parkolópályára került.
A vidéki egyetemvárosokban jobb a helyzet kollégiumi férőhelyek terén, Debrecenben és Miskolcon is különleges hangulatú egyetemvárosi negyedek jöttek létre diákszállásokkal.
A kollégiumi árak nagyon különbözők, a helyi komfortfokozattól is függenek, de az albérletárakhoz mérten még a legdrágább, 17,9 ezer forintos díj is elenyésző.
Ennyit egy kétágyas, két szoba által használt vizesblokkal felszerelt férőhelyért kell fizetni havonta – tudtuk meg.
A kollégiumi férőhelyet minden évben meg kell pályázniuk a diákoknak, a három döntő szempont közül: tanulmányi eredmény, közösségi aktivitás és szociális helyzet, az utóbbi esik legnagyobb súllyal a latba.
Hogy mennyiért lehet lakást vagy szobát bérelni Budapesten, illetve az egyetemvárosokban, mától sok ezer család számára válik égető kérdéssé.
A tegnapi felvételiponthatár-hirdetés előtt Budapesten átlagosan 240 ezer forintos áron kínálták a kiadó lakásokat
az Ingatlan.com legutóbbi közlése szerint. A legnagyobb egyetemvárosokban, azaz Debrecenben, Győrben, Szegeden, Pécsen, Miskolcon és Veszprémben pedig 100-185 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.
Ez azt jelenti, hogy kiadó lakást bérelni a legtöbb diák nem egyedül, hanem másod-, harmadmagával tud csak, a bérleti díjhoz ugyanis még több tízezer forintos rezsi is társul.
Mindebből az következik, hogy a jelenlegi albérletárak és rezsiköltségek alapján
Budapesten 60-100 ezer forintos fejenkénti kiadással még akkor is számolni kell, ha több diák költözik össze.
A budapesti egyetemek környékén 200 ezer forint alatt ma csak nagy szerencsével lehet kiadó lakást találni. Kiadó garzonra bukkanni is nehéz jó áron, de a diákoknak nem is feltétlenül az a legjobb megoldás, hiszen ott nem lehet osztozni a rezsin. Ők jellemzően a két-három, sőt négyszobás lakásokat keresik, ahová többen költözhetnek, és külön-külön szobába.
Fontos, hogy az albérletpiacra két-három havi bérleti díjnak megfelelő kaucióval lehet benevezni. Túlnyomó többségében két hónapot kérnek a lakáskiadók, a pluszhónapot a kutyával, macskával költözőktől kérik el.
A válasz határozott igen, az albérletárak folyamatosan emelkednek, hiszen a kiadó lakások tulajdonosait is érinti az infláció, a lakáskiadás hozama pedig még így is nagyon alacsony az állampapírpiacon elérhető szintekhez képest.
A lakbérek szintje nominálisan már több mint egy éve a 2020. januári csúcs fölött van, 2023 májusában országosan 27, Budapesten 23 százalékkal haladta meg. Ugyanakkor a fogyasztóiár-indexet figyelembe véve a reállakbérek 11, illetve 13 százalékkal alacsonyabbak voltak a járvány előtti szintnél májusban a KSH–ingatlan.com-lakbérindex szerint.
Júniusban is folytatódott az átlagos lakbérek emelkedése,
országosan 2,1 százalékkal, Budapesten pedig 2,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest.
Reálértéken az országos átlagos albérletárak azonban 9,1, a budapestiek 11 százalékkal maradnak el a járvány előtt jellemző szintektől, tehát a díjemelések nem tudtak lépést tartani az inflációval. Hosszabb távon további bérletidíj-emelkedésre lehet számítani a szakértők szerint.
A szerencsés diákok családon belül, ismerősök révén a piaci lakásbérleti díjaknál kevesebbért is jó albérlethez juthatnak, de nem ez a jellemző formáció, és nem mindenkinek van üres lakással vagy kiadó szobával rendelkező rokona ott, ahol továbbtanul. Az olcsó albérlet nem igazán opció, a megfizethető már reálisabb, hiszen
jelentős különbség van a belvárosi és külvárosi árak között Budapesten és vidéken egyaránt.
A megbízható bérlő a legtöbb szállásadónak fontos, még az is benne van a pakliban, hogy ilyen esetben az áremeléstől is eltekintenek a bérbeadók az esedékes évfordulón. A szabályosan és hivatalosan megkötött szerződésekben azonban egyre többször megjelenik az inflációkövető automatikus díjemelés, ami egyébként a bérlőnek sem rossz olyan szempontból, hogy pontosan és fixen tud előre tervezni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.