Teljesen kiszámíthatatlan fél év jöhet a hazai lakáspiacon

A hétfői Ingatlan.com közleménye szerint véget ért a kereslet zuhanórepülése , ami már önmagában szinte pozitív hírnek tűnik a több mint egy éve lejtmenetbe váltott lakáspiacon. Csakhogy a bázis alacsony, a tavaly júniusi piacot már a háborús bizonytalanság, az energiaársokk, majd a növekvő infláció nyomta le.

Az utolsó békeév, gyakorlatilag szó szerint 2021 volt a lakáspiacon, a 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború még tart, és az inflációt sem sikerült még megfékezni, a lélektani határon túllépett lakáshitelkamatok mellett csak azok vásárolnak lakást, akiknek élethelyzetük változásából adódóan (összeköltözés, különköltözés, családalapítás, örökség, munkahelyváltás, stb.) muszáj. Ők tartják fent azt a fordulatszámot, ami miatt várhatóan már nem csökken tovább a tranzakciók száma annál, ahová korábban bezuhant. 

Debrecenben az ipari beruházások miatt váltak el az országostól  a piaci folyamatok, a 23 százalékos keresletnövekedés oka egészen biztosan az épülő autógyár és az akkumulátorgyár generálta lakhatási szükséglet, míg a budapesti 10 százalékos plusz a tavalyihoz képest már inkább csak a fővárosi piac átlagosnál nagyobb értékállóságára utalhat.

– fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Világgazdaságnak. Szerinte az, hogy vannak, akiknek gyorsan el kell adni a lakásukat, hogy a kifutó kedvezményeket igénybe vegyék, megindíthatja az áresést. A határidő kényszerítő erő, eddig ugyanis nem nagyon voltak rákényszerítve az eladók semmire.

az otthonteremtési kedvezmények a városokban kifutnak, a babaváró egy év türelmi idővel alacsony korhatárossá válik, a falusi csok pedig nem a meghatározó részét adja a támogatott keresletnek.

Általános a bizonytalanság a lakáspiacon, a helyzetértékelések azt a nézőpontot tudják tükrözni, hogy kit, hogyan érintenek a változások. A számok magukért beszélnek, a bankok, az ingatlanközvetítők, a lakásépítő vállalkozások egyaránt ügyfeleket veszítettek az elmúlt több mint egy évben. 

Az árak lassan, de fokozatosan csökkennek, helyenként már a 2020–2021- es szinten lehet vásárolni, a budapesti átlagár 900 ezer forint jelenleg. Egy hónapja az Otthon Centrum elemzője konkrétan úgy fogalmazott, hogy 

a hagyományosan kedvelt tégla lakásoknál május végén például 7,8 százalékot, a rezsivédett paneleknél még többet, már az első negyedévben 8,1-et.

Egy hónappal később, június végén az OTP Ingatlanpont viszont már arról írt, hogy a lakáspiaci alkunak is van határa, bár a csökkenő árkedvezmény azt jelzi, hogy az eladói árvárakozások racionálisabbak lettek. A legnagyobb korrekcióra a kis értékű családi házak tulajdonosai kényszerültek, akik közül többen is 30–50 százalékkal a meghirdetett irányár alatt váltak meg végül ingatlanuktól.

Ilyen mértékű alkukra számítani fölösleges, az országos átlag minden ingatlantípusnál egy számjegyű.  Óriási kérdőjel, és a jövőkép felvázolásához nagyon fontos elem a beígért új otthonteremtési kedvezmény, ami egyelőre fehér folt a palettán, noha a lakáspiac felpattanása enélkül aligha lehetséges.