Mérséklődött a rezsipara, az enyhe tél miatt nem dőlt össze az agglomerációs házak piaca

Az enyhe tél miatt nem robbant fel a rezsibomba, a benzinárak emelkedéséhez pedig hozzászoktak az agglomerációba költözők, az ingázást ez nem igazán befolyásolja. Az újépítésű ingatlanokat viszont kevesebben tudják megfizetni, ezért a használtak iránt élénkebb a kereslet – tapasztalják a Világgazdaság által megkérdezett ingatlanközvetítők. 

Budapest népszerűsége megingathatatlan, az agglomeráció települései közül pedig a mérete és jó megközelíthetősége miatt a már jelenleg is túltelített Érd vezet – válaszolta Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője.

Nagymértékű ármódosítás sem a fővárosban, sem a vonzáskörzetében nem tapasztalható, leginkább stagnálnak az árak, a 30-40 milliós, de akár a 100 millió forint feletti értékű ingatlanok körében is lehet találni az átlagos alkuszint feletti, kifejezetten jó lehetőségeket.

„A rezsitámogatás csökkentését az enyhe télnek és a spórolási technikáknak köszönhetően kevésbé szenvedték meg a korszerűtlenebb, nagyobb ingatlanokban élők, melyek mégis magas számban jelentek meg a kínálatban. A visszafogott kereslet miatt ugyanakkor nehéz meghatározni, hogy ezek az ingatlanok inkább az alacsonyabb vevői aktivitás következtében vagy ténylegesen a kedvezőtlenebb fenntartási költségek miatt halmozódtak-e fel a kínálatban” – jellemezte az idei agglomerációs piacot meghatározó tendenciákat a Világgazdaságnak Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Mint kiderült, a magas üzemanyagárak, és a tavaly őszi rezsipara ellenére sem pártoltak el az agglomerációtól a vásárlók, 

Az érdeklődők törekszenek arra, hogy minél jobb energetikájú, esetleg napelemes ingatlanokat találjanak, de sokkal inkább jellemző, hogy kevésbé a fenntarthatóság, inkább a vételár összege a döntő.

Tényleg megteltek az egyes települések?

Az agglomerációs települések ingatlanpiacán az érdeklődések számát nagyban befolyásolja az újépítésű kínálat elérhetősége. Miután Érden és Budakalászon már nem adnak ki új építési engedélyt, így itt azok a vásárlók keresgélnek, akik használt ingatlanokkal is megelégszenek – mondta a szakértő. 

A keresletre hatással vannak továbbá az egyes településekkel kapcsolatban megjelenő sajtóhírek, miként például az, hogy Érden kitehetnék a megtelt táblát már, hiszen a településválasztás során elsődleges a megfelelő infrastruktúra, hogy elegendő bölcsődei, óvodai férőhely és orvosi ellátás is elérhető legyen ott.

A fővárosi agglomeráció hat szektorának összes települését figyelembe véve 

– derül ki a Duna House adataiból.

A szektorok összes tranzakcióját figyelembe véve átlagosan 100 négyzetméter körüli ingatlanokra szerződtek az ügyfelek az agglomeráció településein. Szentendrén volt a legkiemelkedőbb az átlagos ár, ahol 103 millió forint feletti összeget költöttek a vevők, átlagosan 130 négyzetméter körüli ingatlanokra. Ugyanakkor Százhalombattán az átlagos ingatlanméret 50 négyzetméter, az otthonteremtésre fordított átlagos összeg pedig 32,7 millió forint volt az idei első féléves eladások adatai alapján.

• Budakeszin 56 millió forint körüli áron vásároltak az ügyfelek 100 négyzetméter alapterületű ingatlanokat, 
• míg Gyömrőn 48,7, 
• Üllőn pedig 45,1 millió forint volt az ekkora alapterületért kifizetett átlagár.

Már a vevők diktálnak

„Beigazolódott a múlt év végi prognózis, miszerint viszonylag rövid stagnálás után, még 2023-ban lehet majd számítani a piac felélénkülésére” – foglalta össze Benedikt Károly, rámutatva, hogy a második félévtől beköszöntött a trendforduló. Az év első felében a magas infláció, a hitelezési nehézségek és a jelentős mértékben továbbra sem csökkenő ingatlanárak hatására zömében azok döntöttek ingatlanvásárlás mellett, akiknek élethelyzetükből adódóan nem volt lehetőségük kivárni.

Időközben a keresleti piac kínálati piaccá alakult át, lényegében a vevők kezdték diktálni a tempót, akik idén jóval megfontoltabban hozták, hozzák meg a döntést, mint korábban és jóval merészebb alkuval igyekeznek csökkenteni a tulajdonos által megszabott áron. 

Azok az eladók, akik hajlandók az árból engedni, vagy eleve a piaci aktualitásoknak megfelelően árazták be otthonukat, gyorsabban jutottak el a szerződéskötésig még akkor is, ha korszerűsítésre szoruló ingatlant árultak. A legjobb ajánlatokra ugyanis még a kínálati piacon is hamar lecsapnak a vevők, bár igaz ez a városi, az agglomerációs vagy a vidéki otthonokra is.

A falusi CSOK-kal érintett települések esetében egyesek kivárják a jövő évtől igényelhető magasabb támogatási összeget, míg mások inkább alacsonyabb állami hozzájárulással, de még az idei árakon vásárolnak.

A tavalyi év végéhez képest változott a helyzet a házgyári lakások piacán, ahol 

A panellakások iránti kereslet azonban élénk, továbbra is népszerű ez az ingatlantípus.

Mi szól még az agglomeráció mellett?

Az oktatási, egészségügyi intézmények elérhetősége továbbra is befolyásolja a döntéseket, valamint a home office lehetősége változatlanul bátorítja a családokat arra, hogy a városoktól távolabb eső, kisebb településeken keressenek, vagy teremtsenek otthont.

Az ingázás melletti döntést a magas üzemanyag költségek kevésbé támasztják alá, de ha valaki alkalmazkodik és legalább részben, vagy egészben hajlandó a tömegközlekedést választani, akkor például a vármegyebérlet bevezetésének köszönhetően kedvezőbb költségekkel kalkulálhat.