Felfigyeltek a fiatal egyetemeinkre – kiiktatták az idősebb felsőoktatási intézmények mesterséges előnyét
Felfigyeltek a fiatal egyetemeinkre, hiszen kettő is felkerült a Times Higher Education (THE) listájára, másik kettőt pedig gyakorlatilag előjegyeztek. Az idén rangsorolt Óbudai Egyetem, illetve a győri Széchenyi István Egyetem a jó hírek nyomán hangsúlyozta: céljuk a nemzetköziesedés, ami láthatóan igen jól halad, ráadásul a THE éppen olyan megtisztított rangsort képzett, amely olyan képességekre fókuszál, amelyek nem helyezik mesterséges előnybe az idősebb felsőoktatási intézményeket, ezáltal az egyetemek aktuális előnyeit tükrözi. Magyarul: még értékesebbek a mostani elismerések.
A THE 2012 óta készíti el éves Young University Rankings nevű összeállítását, amelyben olyan felsőoktatási intézményeket vizsgálnak, amelyek ötven évnél fiatalabbak.
Tavaly 605, idén már 673 ilyen egyetemet figyeltek, valamint „előjegyeztek” további 499 intézményt,
amelyek egyelőre nem kerültek a hivatalos rangsorba, mert nem teljesítették (az összes) kritériumot, ezért hivatalosan „reporter”, azaz jelentő státuszban állnak még – ilyen a kecskeméti Neumann János Egyetem, valamint a Soproni Egyetem.
Az Óbudai Egyetem és a Széchenyi Egyetem azonban már fent van a listán.
Mik a felsőoktatás kulcstémái manapság?
A metodika szerint eddig 13, immár 18 indikátor szerint értékelik a felsőoktatási intézményeket. Ezek a fő témák:
- oktatás,
- kutatás,
- kutatási hatás,
- nemzetközi perspektíva,
- ipari tudástranszfer.
A minap innovációs projektbe beszálló Óbudai Egyetem részletezése szerint olyan szempontokra figyeltek a THE kutatói a nemzetközi rangsorolás alkalmával, mint mint a hallgató-oktató arány, a doktoranduszok alapképzésben tanulókhoz és oktatókhoz-kutatókhoz viszonyított hányada, a kutatási bevételek, a publikációk idézettsége, a nemzetközi hallgatók, illetve a vendégprofesszorok aránya vagy a nemzetközi együttműködések.
A kelet felé is nyitó Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Lukács Eszter pedig levezette, hogy a felsőoktatási rangsorok olyanok, mint a sportmérkőzések: csak az eredmény számít.
A THE mostani, fiatal egyetemeket tartalmazó listájának szerinte a különlegessége:
ugyanolyan szigorú módszertannal készül, mint a világranglista, azzal a különbséggel, hogy kisebb súllyal veszi figyelembe az intézmények reputációját,
hírnevét, amiben a nagy múltú, akár több százéves intézmények jelentős helyzeti előnyben lennének, ez a rangsor így sokkal jobban tükrözi az egyetemek valódi teljesítményét. Na de hol végeztek a mieink?
Segíthetett a modellváltás
A teljes lista elsője a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem, míg az Óbudai Egyetem a 301–350. közti helyek sávjában, a Széchenyi pedig az 501–600. közötti szakaszba került – a győriek a tavalyi reporter-státuszból léptek elő, és a történetük során először listázta őket a THE, míg a fővárosiak a 351–400. helyek blokkjából léptek feljebb.
Egyetemünk évek óta kiemelkedően teljesít a nemzetközi színtéren. Műszaki és informatikai területen egyaránt hazánk élenjáró intézményének értékelnek
– mondta Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora. Hozzátette: a világ közel harmincezer egyeteme között a legjobb négy százalékban foglalnak helyet, ez pedig annak is köszönhető, hogy az oktatás színvonalának emelése mellett nagy hangsúlyt fektetnek a kutatásfejlesztésre és az ipari kapcsolatok erősítésére.
Hasonlóan büszkén nyilatkozott dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, aki szerint nyolc-tíz éve határozták meg kiemelt stratégiai célként a nemzetköziesítést, továbbá a szabadabb, önállóbb működést lehetővé tevő 2020-as modellváltásának is köszönhetően közelednek a világ élvonalához.
Hét magyar egyetem a hagyományos rangsorbanKözben a hagyományos egyetemeknek is elkészült a friss rangsora: Center for World University ugyancsak 2012 óta összeállított éves rangsorának friss kiadásában a legjobb 2000-be a tavalyi hat után ezúttal hét magyar intézmény került be, az új belépő a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely az 1927. helyen debütál. A listát természetesen a bostoni Harvard vezeti, az MIT a második, a Stanford a harmadik. Íme a magyar intézmények eredményei:
|
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.