Több jut gazdaságfejlesztésre

Az EU jövőjét meghatározó kérdésekkel kezdte előadását Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Világgazdaság Gazdasági csúcstalálkozó: csúcsvezetőknek című konferenciáján. Utalt a francia elnökválasztásra, amely szerinte nem lefutott, és arra is, hogy az uniónak milyen megállapodást sikerül kötnie a britekkel a kilépésről. Majd eldől, hogy nemzeti vagy nemzetek feletti unió jön-e létre, de erősödött az az álláspont, hogy a 28 tagállam kompromisszumára kell épülnie az EU-nak.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta: Günther Oettinger német európai uniós biztos rámutatott, hogy a nyugati növekedést is megtörné, ha nem lennének kohéziós források. Ugyanis 1 euró elköltött kohéziós forrás ennél több pénzt, több mint 2 eurót jelent a nyugati országokban 2-3 éven belül.

Magyarországon 2010-ben 100 forint fejlesztési pénzből 10-et adtak a hazai gazdasági szereplők, ma 70:30 az arány, vagyis még mindig az EU-források dominálnak, de javult a helyzet. A gazdaságfejlesztési forrásokat az előző uniós ciklus 14 százalékáról 60 százalékra szeretnénk emelni – mondta Csepreghy, aki azt is közölte, hogy most 55 százaléknál tartanak.

Csepreghy szerint fontos versenyképességi kérdés az energiabiztonság is. A paksi bővítés szerinte az energiabiztonságot segíti. Ahol tisztán zöldenergia van, ott 90 forint a kW/óra, Magyarországon 34-35 forint. Ha nincs Paks, akkor drágulna az energia. A paksival megegyező kapacitásbővítés szélenergiából 7000 milliárdba, napenergiából 32 ezermilliárdba kerülne, vagyis kétszer, de akár tízszer annyiba is kerülhetne.

Fontosnak nevezte az állami munkaerő-tartalék kérdését, a bürokrácia csökkentését, valamint a költséghatékony államot. Kiemelte: nem lehet látni, hogy 2020 után lesznek-e kohéziós források, a britek kilépése mindezt bizonytalanná teszi. Szerinte ezért a politikai vezetésnek a gazdasági szereplőkkel együttműködve egy alternatív utat kell felvázolnia, amely nem számol az uniós forrásokkal.