Százezres bírság a koldulásért!

Dr. Schmidt József közbiztonsági tanácsnok és dr. Cserép Attila, volt pécsi rendőrkapitány készítette azt az előterjesztést, amely a jogi szabályozás módosítását, egyben szigorítását veti fel a koldulással kapcsolatban.

Állításuk szerint a koldusok tevékenysége Pécs város lakóinak biztonságérzetét rendkívül hátrányosan befolyásolja, ám javaslatuk lehetővé teszi a jelenség kezelését és visszaszorítását. Ez különösen időszerű, hangsúlyozzák, hiszen Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosaként a nemzetközi figyelem középpontjába kerül, és az idegenforgalom várhatóan jelentősen nőni fog. A turisták számának növekedése pedig természetszerűleg együtt jár azzal, hogy a nagyobb „haszon” reményében mind több, koldulásból élő személy jelenik meg, akiknek a tevékenysége elsősorban a belvárosra koncentrálódik.

A rendőri intézkedések tapasztalatai szerint míg 2005-ben 155 feljelentés történt 49 koldus ellen, 2006-ban 230 feljelentés 65, míg tavaly már 346 feljelentés 99 személy ellen. Egyértelműnek tűnik, hogy az alkalmazott szankciók nem váltották be a szabálysértési eljárás célját, hiányzik a visszatartó hatás, így „a koldulást rendőri eszközökkel azáltal lehetne kordában tartani, ha a koldusokat legalább időlegesen kivonjuk az elkövetési terepről” – érvel Schmidt József és Cserép Attila.

Goldmann Tamás, a Támasz Alapítvány intézményvezetője szerint önmagában a szigor hosszú távon biztosan nem vezet eredményre. A városnak egy olyan kampányt kellene kezdeményeznie, amely meggyőzi az állampolgárokat arról, hogy ne adjanak pénzt a koldusoknak. Ha senki sem adna, nem lenne miért koldulni, s eltűnnének a „főállású” kéregetők a belvárosból. Felméréseik szerint koldulással napi két-három ezer forintot lehet keresni, de a karácsonyi időszakban a napi húszezer forintnyi kereset sem kizárt. Az a koldus, aki ebből jól megél, nem is akar más tevékenységet folytatni. Miközben Pécsett biztosan nem igaz az, magyarázza a szakember, hogy a mindennapi betevő falatért vagy akár a ruházatért szüksége lenne bárkinek is erre a tevékenységre, hiszen az ellátó rendszer nagyon jól működik.

A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint, aki közterületen vagy nyilvános helyen másokat zaklató módon koldul, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, a szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. A jogszabálymódosítás ezt szigorítani kívánja úgy, hogy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással is sújtható legyen a koldus.

Az alapcselekmény elzárással is sújthatóvá nyilvánítása mellett szükség van továbbá arra, érvelnek az előterjesztők, hogy a végrehajtási eljárás egyszerűsödjön, illetve hatékonyabbá váljon, sőt arra is, hogy amennyiben az adók módjára történő behajtásra nincs lehetőség, vagy az aránytalanul hosszú idővel járna, a pénzbírságot – az elkövető beleegyezése esetén – közérdekű munkára lehessen átváltoztatni.

Megmaradna az, hogy aki gyermekkorú személyt arra bír rá, hogy közterületen kolduljon, illetve házalva kéregessen, vagy aki a gyerek társaságában koldul, illetve házalva kéreget, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.