Legsikeresebben az egyensúlyteremtés (71 százalék), míg leggyengébben a gazdasági növekedés ösztönzésének területén (24 százalék) teljesített a kormány. A rövid távú válságkezelő intézkedések 56, míg a bizalomerősítésért tett ígéretek 40 százalékát hajtotta végre.
A Nézőpont intézet elemzésében, egyéves cselekvési terv időarányos teljesülését vizsgálták annak négy fejezetében foglalt 135 ígéret alapján. A kormányprogramba foglalt 135 konkrét ígéret teljesítéséért egyenként 2 pontot, az őszi törvényalkotási programban való szerepeltetéséért pedig 1-1 pontot adtak.
Amennyiben adott kérdés egyáltalán nem került napirendre, és az őszi tervek között sem szerepel, a témában 0 pontot kapott a kabinet (szintén értékelhetetlen azon ígéretek teljesülése, melyekről nem áll rendelkezésre nyilvános adat).
A kabinet tevékenységére kezdetektől rányomta bélyegét az átmeneti jelleg. Bár a kormány számos új jogszabályt és törvénymódosítást könyvelhetett el sikereként, ezek többségét politikai és szakmai vita övezi, hatásuk pedig legkorábban 2010-ben jelentkezhet.
Az előrehozott választás esélye az elmúlt 100 napban csökkent, de nem a kormány tevékenységének eredményeként, hanem a kabinetet támogató pártok gyenge EP-választási eredménye miatt.
Bajnai Gordon elődjénél nyíltabb válságkommunikációt folytatott, de nem tudta meghaladni Gyurcsány Ferenc alacsony támogatottságát, az MSZP népszerűsége pedig egyszámjegyűre csökkent.
Bár a kabinet az aktív törvény-alkotás folytatását ígéri, az őszi ülésszak 34 pontos programjában csak 9 válságkezeléshez kapcsolódó intézkedés szerepel. Valószínűsíthető, hogy hivatali idejének első 100 napja a Bajnai-kormány legaktívabb periódusa volt, ez különösen szükségessé teszi eredményeinek mérlegét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.