Mit hoz az új kormány energiapolitikája?

Markáns és megalapozott energiapolitikát várnak az új kormánytól a piaci szereplők és a szakértők. S azt mondják, amíg nem készül el, addig alkalmazkodni sincs mihez. „Az energiapolitika fő célja az ország számára leginkább kívánatos – legolcsóbb áramot termelő – erőművi összetétel meghatározása, a lakosság ellátása és a gazdaság versenyképességének javítása a befektetők vonzása érdekében. Ha megvan a kívánatos portfólió, akkor meg kell teremteni a létrehozásához szükséges jogi szabályozást is” – fogalmazta meg lapunknak Tombor Antal, a rendszerirányító Mavir Zrt. volt elnöke.
Az erőművi összetétellel öszszefügg a helyes forrásmix meghatározása is. A kormánynak egyértelművé kell majd tennie az állami szempontokat, mert azok léte vagy nemléte adott területeken meghatározó a beruházók számára. Jó példa erre a földgáz felhasználásának a helyzete. Miközben ellátásbiztonsági és üzleti megfontolásból európai szinten is az egyik legmagasabb színvonalú gázinfrastruktúrát hoztuk létre, illetve építjük ki, a döntéshozók a gázfüggésünk jelentős csökkentésére szólítanak fel. Ám minél jobban csökkentjük a gázfelhasználásunkat, annál jobban drágítjuk a gázt, hiszen fajlagosan annál nagyobb rendszerköltségeket kell ráterhelni. „Pontosan rögzített szempontok kellenek azzal kapcsolatban is, hogy gázinfrastruktúra és -felhasználás milyen aránya a leginkább kedvező az ország számára” – mutatott rá Felsmann Balázs, a szaktárca korábbi államtitkára. Az energiapolitikán belül világos útmutatásra van szükség a fenntartható, megújulóalapú energiatermelés területén is. Ebben ugyan eligazít a GKM-nél készült stratégiai program, de a megvalósításához szükséges, 2020-ig szóló intézkedési tervet még el kell készíteni.
Kiss Péter, a KPMG partnere az energiapolitikát szélesebb összefüggésben, egy hosszú távú, integrált iparpolitika részeként tartja szükségesnek megfogalmazni. Az energiapolitikának összhangban kell állnia a vidékfejlesztési politikával is, különös tekintettel a megújuló energiákra – vélekedik. Piaci szereplők részben elismerően, részben hiányérzettel nyilatkoztak Matolcsy Györgynek, a Fidesz szakpolitikusának vezetésével tartott közelmúltbeli, a szakma hazai ikonjai számára rendezett, 50-60 fős megbeszélésről. Üdvözölték, hogy a kormányra készülő párt szakértői máris munkához láttak, de mindenképpen tévedésnek tartották, hogy a rendezvényen bemutatott munkacsoportok úgy kezdtek el bizonyos részterületeken dolgozni, hogy még az a politika sem ismert, amelybe a munkájukat bele kellene illeszteni.
Felsmann Balázs szerint tisztázni kell az MVM tulajdonosi szerepvállalását is. Ma a csoport portfóliója olyan, mint egy szatócsbolt: van benne minden, viszont az alapcélokat nem jelölték ki, a fő irány nem egyértelmű, nem látszik, merre tartanak a projektjei. Tüzelő oldalról például ugyanúgy van az MVM-nek lignit-, mint nukleáris, szél- és gázérdekeltsége is. Az összes fejlődési irány követése túl nagy, túl drága falat lehet az állami tulajdonú csoportnak. Ennek részeként egyébként világossá kell tennie a kormánynak azt is, lesz-e az országban 2020-ra új atomerőművi blokk vagy nem. Kiss Péter szerint is azt kellene mielőbb látni, mekkora és milyen állami szerepvállalás lesz a monopolhelyzetű szállító rendszerekben (villany, gáz) és a kiemelt kapacitáslétesítési projektekben, például a paksi beruházásban, illetve a szivattyús tározós erőműben. Jogi téren fontos feladat, hogy az áramtörvény módosításához megszülessenek a végrehajtási rendeletek. A módosításra alapvetően azért került sor, mert az EU harmadik energiacsomagjában foglalt ajánlásokat, illetve az azokból kiválasztott modellt be kell ültetni a hazai jogrendbe is – emlékeztetett Tombor Antal.
Égető probléma a kötelező áramátvételi rendszer felülvizsgálata is. A támogatás fajlagos mértéke pillanatnyilag Magyarországon 5 forinttal drágább, mint Ausztriában, vagyis erősen kérdéses, a mai paraméterekkel a rendszer fenntartható-e. Sokak szerint a támogatás nem is egészen azt a célt szolgálja, amire hivatott. Például nagy összegek jutnak belőle a gázüzemű erőműveknek – mert azok áram mellett hőt is termelnek –, vagyis a gáz nagyobb mértékű felhasználására ösztönöznek annak csökkentése helyett. „A kötelező áramátvétel emellett torzítja is a piacot” – emlékeztet Kutas István, a hazai E.On csoport szóvivője. „A rendszer a hárommillió áramvásárló háztartással fizetteti meg a távfűtéses háztartásoknak adott kedvezményt.”
Az új kormány előtt álló egyik legkényesebb feladat három idei gázáremelés levezénylése. Az importgáz árképzésének módja alapján ugyanis ebben az évben minden negyedévben az előzőnél drágábban kapjuk az orosz gázt.

Menekülési út a háztartásoknak
Felsmann Balázs szerint szociális válsággal fenyegető probléma a gázártámogatás haladék nélküli megszűnése. Az érintett háztartásoknak ugyanis a következő fűtési idény kezdetéig kell megoldást találniuk a gázszámlájuk csökkentésére, ennyi idő azonban nem feltétlenül elég egy-egy szükséges beruházás megvalósítására. Szerinte csak fokozatosan lenne szabad kivezetni a támogatást, mellé pedig menekülési utat kellene mutatni a háztartásoknak, például energiahatékonysági progamok formájában. A szakértő azt mondja, fenntarthatatlan, hogy a fűtési piacon az áfa mértékével tesz a szabályozás különbséget a távhő és a többi fűtési forma között. VG

- Az EU és térségünk vezetékes energiahálózata összekötésének szabályozása

- Az orosz befektetésekkel kapcsolatos álláspont kialakítása

- A földgázelosztás regionális tarifarendszerének kialakítása

- Az egyetemes szolgáltatók árrés-megállapítási mechanizmusának rendezése

- A távhőszektor jövőképe

- A paksi kapacitáslétesítés kapcsolata a magyar iparpolitikával

- Az MVM jövőképe a V4-es és a tágabban vett régióban

- A magyar energetikai szellemi tőke globális szerepének jövőképe

* Összeállította Kiss Péter, a KPMG energetikai es közüzemi szektorának globális vezetője

- Az EU és térségünk vezetékes energiahálózata összekötésének szabályozása

- Az orosz befektetésekkel kapcsolatos álláspont kialakítása

- A földgázelosztás regionális tarifarendszerének kialakítása

- Az egyetemes szolgáltatók árrés-megállapítási mechanizmusának rendezése

- A távhőszektor jövőképe

- A paksi kapacitáslétesítés kapcsolata a magyar iparpolitikával

- Az MVM jövőképe a V4-es és a tágabban vett régióban

- A magyar energetikai szellemi tőke globális szerepének jövőképe

* Összeállította Kiss Péter, a KPMG energetikai es közüzemi szektorának globális vezetője Mit hoz az új kormány energiapolitikája? -->