Diszkriminatív termékdíj?

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban érkezett hivatalos felszólító levélre a választ 2014. szeptember 12-én továbbította Magyarország az Európai Bizottság részére – közölte lapunkkal a Földművelésügyi Minisztérium. A levél tartalmáról nem adtak ki információt bizalmas jellege miatt.

A bizottság felszólítása, mely szerint a törvény nem felel meg az uniós jognak, 2014. július 11-én érkezett meg. A jogszabály szerint a hulladékkezelésben csak az a kötelezett vehet részt, aki megfelelő létesítménnyel, telephellyel rendelkezik. Ennek a feltételnek sokkal könnyebben megfelelnek a helyi gyártók és forgalmazók, mint például az importőrök, akiknek a termékdíj rendszere magasabb adóterhet jelenthet. Ez az unió működéséről szóló szerződés alapján diszkriminatívnak minősül.

„A termékdíjas szabályozást általában felül kellene vizsgálni, és lehetőséget kellene biztosítani a gyártóknak a szabad kollektív teljesítésre, illetve ösztönzőbbé tenni az egyéni teljesítést, ami környezeti és gazdasági szempontból is előnyösebb lenne, mint a jelenlegi rendszer (azaz az állami kollektív teljesítés)” – közölte lapunkkal az Öko-Pannon Nonprofit Kft, mely 2012-ig hasznosítást koordináló szervezet volt, az államosítás után környezetvédelmi tanácsadó cégként működik. A cég szerint környezeti és gazdasági szempontból is a gyártói felelősségre épülő szelektív hulladékgyűjtési rendszer (ez volt Magyarországon 2003 és 2011 között és a legtöbb EU-tagállamban jelenleg is működik) nyújtja a legjobb teljesítményt, azaz a legkisebb társadalmi költséggel a legnagyobb hulladékhasznosítási arányt.

Korábban a csomagolt termékeket forgalomba hozó cégek koordináló szervezetekkel kötöttek szerződést, amely átvállalta tőlük a hulladékhasznosítási kötelezettséget az anyagoktól függő díj fejében. Ez volt a szabad kollektív teljesítés. Ez a tevékenység már nem önkéntes alapú, hanem kötelező, állami kollektív teljesítésként az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) végzi.

Korábban a termékdíj befizetése fejében is letudhatták a cégek a hulladékhasznosítási kötelezettséget. Egyéni teljesítés esetén a cégek maguk gondoskodtak az általuk kibocsátott csomagolási hulladék begyűjtéséről.

A magyar fél azt is javasolta a bizottságnak, hogy a kizárólag élelmiszerek csomagolására felhasznált PET csomagolóanyag 100 százalékban újra feldolgozhatóvá váljon, jelentősen csökkentve e hulladéknak a mennyiségét – közölte a parlament honlapján a Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy írásbeli kérdésre válaszolva.

Jelenleg a bizottság egy szakértői munkacsoportjában a PET-et érintő jogszabály felülvizsgálata zajlik. Azt is javasoltuk, hogy ha csak élelmiszer csomagolásra használnák a  PET-et, akkor célszerű lenne előírni színezésük tilalmát is és csak olyan címkét lehetne használni, ami az újrafeldolgozás során könnyen leválasztható lenne.

Az Öko-Pannon szerint nem a PET palackok visszaszorítására van szükség (amelynek nincs minden szempontból azonos helyettesíthető terméke), hanem a palackok minél nagyobb arányú begyűjtését és hasznosítását kell ösztönözni.

Évi 200 millió műanyag zacskó
Éves átlagban mintegy 300 millió műanyag reklámzacskót használtak 2012 előtt, a termékdíjról szóló törvény után ez a mennyiség évi 200 millió alá csökkent, ami egy főre vetítve kevesebb mint 20 darab műanyag zacskót jelent évente  – közölte a parlament honlapján a földművelésügyi miniszter.

A műanyagzacskók után kilogrammonként 1800 forint a termékdíj (egy darab mintegy 9 forint), a papírzacskók után 20, a műanyag kereskedelmi csomagolószereknél 60, az üveg után 17 forint. Az Európai Bizottság tavaly novemberi irányelve szerint kiemelt cél az 50 mikronnál (0,05 milliméter) vékonyabb hordtasakok unión belüli felhasználásának csökkentése.