Mesterséges sejtekben szimulálják az első létformák kialakulását

Szemmel láthatatlan pikoliteres cseppekben, mesterséges sejtekben szimulálja az első létformák kialakulását egy nemzetközi kutatási konzorcium Szathmáry Eörs, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont igazgatója vezetésével – közölte a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat az MTI-vel szerdán.

A kísérlet annyira újszerű, hogy modernizálni kell hozzá a kísérleti eszközöket.

A magyar mellett francia, német és holland kutatóintézetek munkatársai ezért igen előrehaladott kutatásokat folytatnak egy olyan tömegspektrométer kifejlesztése érdekében, amely már a pikoliteres térfogatú (a milliliter egymilliárdod része) mesterséges cseppek kémiai összetételét is nagy pontossággal képes meghatározni. Az új vizsgálati eszköz nem csupán az élet keletkezésének kísérletes kutatását forradalmasíthatja, hanem a kémia, a fizika és a biológia megannyi területén is új távaltokat nyithat meg a tudósok előtt – írja a közlemény.

Ha valósághűen akarjuk modellezni az ősi sejtek viselkedését, akkor le kell mennünk az ő mérettartományukba, hiszen a rájuk ható körülmények csak ebben a közegben érvényesülnek. Vagyis a kísérlet elvégzéséhez a teljes kísérleti apparátust le kellett kicsinyítenünk a sejtek léptékére

– idézi a közlemény Szathmáry Eörs akadémikust.

Az oldatok vegyi elemzésének legérzékenyebb módja a tömegspektrometria, amely a töltött részecskéket a tömegük alapján választja szét. Amikor az oldat összetevői elektromágneses téren haladnak át, akkor tömegük és töltésük aránya szerint térülnek el. Ennek köszönhetően jól elkülöníthetők egymástól, és az egymáshoz viszonyított mennyiségük is megmérhető. A jelenleg elérhető tömegspektrométerek alsó mérési határa azonban a mikroliteres tartományban van, amely egymilliószor nagyobb a pikoliternél.

Szathmáry Eörs szerint bár a vizsgálatuk elsődleges motivációja egy tisztán felfedező kutatási kérdés megválaszolása – még ha ez a biológia egyik legfontosabb kérdése is –,

az eredményként létrejövő technológia más tudományos és ipari területeken is hasznosítható lesz.

A magyar tudós által vezetett EmLife projekt első fázisát az Európai Unió Horizon 2020 által finanszírozott Attract program támogatta. Jövőre indul a program következő fázisa, amely tovább fogja növelni a legeredményesebb projektet támogatását. Szathmáry Eörs bízik benne, hogy a finanszírozott projektek között lesz az általa vezetett kutatás is – olvasható a közleményben.