Az Amazonas „aranyfolyóit”, vagyis az illegális aranybányászat nyomait feltáró ritka felvételeket közölt a NASA.
A felvételeken felvillanó „aranyfolyók” tulajdonképpen vízzel telt bányagödrök, melyeket engedély nélküli bányászok ástak az amerikai űrhatóság közlése szerint.
Az általában rejtve maradó bányák visszaverik a napsugarakat, ezért válnak láthatóvá a képeken,
melyeket a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó egyik asztronauta készített decemberben – írja a BBC hírportálja.
A képek újabb bizonyítékul szolgálnak a Peru délkeleti részén lévő Madre de Dios régió romboló hatású aranybányászatának jelentős méreteire.
Az ország vezető aranyexportőr, Madre de Diosban pedig szabályozatlanul zajlik a bányászat, több ezer bányász próbál ebből megélni.
A terület óriási biodiverzitással rendelkező régió, a kiterjedt bányászati ipar azonban nagy mértékű erdőirtáshoz és az élőhelyek pusztulásához vezetett.
Mérgezi a helyi közösségeket is az a több tonnányi higany, mely az arany kinyeréséhez szükséges. A tudósok szerint jelentős mennyiség kerül a folyókba vagy a légkörbe.
A képeken feltűnő gödrök több száz, vízzel telt medence sárral körülvéve, ahol a növényzetet eltávolították – közölte a NASA.
A bányászok a régi folyók medrének irányát követik, ahol lerakódhatott az üledék a benne lévő ásványokkal együtt.
A régió egyes területein – majmok, jaguárok és különleges pillangók élőhelyén – a szakértők szerint az erdőirtás vezető oka a bányászat.
Egy 2019 januári tanulmány szerint az aranybányászat miatti erdőirtás a becslések alapján 9280 hektárnyi területet tett tönkre az Amazonas perui részén 2018-ban.
Az arany emelkedő ára miatt a helyi közösségekben élő emberek gyakran a bányászatban látják az egyetlen megélhetési lehetőséget. Egy 2012-es becslés szerint 30 ezer bányász dolgozott a régióban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.