Erre kerestek a magyarok a koronavírus első évében

Élelmiszerekre és receptekre bő 40, az oktatással kapcsolatos információkra több mint 1400 százalékkal többet kerestek rá a magyarok 2020-ban, mint a járványt megelőző évben.

Az Uniomedia adatalapú kutatásából az is kiderült, hogy szomorkodtak-e tavaly a bőröndárusok, melyik telefon nyerte a karanténbajnokságot,

és melyik mozzanata az a közéletnek, amelyet a netes keresések alapján semmilyen mértékben nem érintett a járvány.

Hatalmas karriert futott be tavaly Magyarországon egy gyógynövény alapú étrend-kiegészítő, amely az arcbőr pattanásait hivatott elmulasztani. Megpörgethette az érdeklődést a 900(!)-szorosára 2019-hez képest? Az egyik logikus válaszlehetőség, hogy a készítménytől talán az otthoni (home office/home school) nassolás káros mellékhatásainak ellensúlyozását remélték az internetezők, de azért így is lesz dolga a magyarázattal a társadalomtudósoknak.

Annak megfejtéséhez, hogy mi volt a hosszúra nyúlt karanténidőszak eddigi leggyakoribb keresőszava, nincs szükség tudományos háttérre:

több mint 32 milliószor ütötték be a keresőmezőbe a „koronavírus” kifejezést.

Ebben a nagyságrendben teljesített a Google Classroom is, de jócskán lemaradva, 16 millió körüli kereséssel. Talán sokakat meglep, hogy az említett 32 millióból minden második koronavírus-keresés tavaly áprilisban futott be, egy hónappal az egész ország lezárása után. Hogy melyek a fertőzés tünetei, az másfél millió keresést indukált egy év alatt, a koronavírus-teszt (és különböző keresési mutációi) viszont csak bő egymilliót – némileg kevesebbet, mint a mobilok között legnépszerűbb iPhone11.

Ha már szóba került: a járvány első évének második legkeresettebb okostelefonja minimálisan lemaradva az első helyezettől az épp 2020-ban debütáló iPhone 12 volt, a bronzérmes pedig a Huawei P30 Lite lett.

A maszkokra vonatkozó keresések száma hűen követte az ország lelkiállapotát. Az Uniomedia kutatása szerint 2019 decemberében 1600-szor ütötték be a maszk szót magyar nyelven,

2020 januárjában 27 ezerszer, februárban 60 ezerszer, márciusban pedig már több mint 350 ezerszer.

A legtöbben a szájmaszk kifejezésre kerestek, de idővel szépen feljött a maszk szabásminta, de olyanok is voltak, akik mintás, fradis vagy épp csipkés maszkra kerestek rá.

A koronavírus természetesen a munkapiacot is átalakította.

Erre lehet következtetni például abból, hogy a futároknak szóló álláslehetőségek iránt háromszor annyian érdeklődtek a járvány alatt,

mint a koronavírus felbukkanása előtti 12 hónapban, de több mint a duplájára nőtt az otthonról végezhető munkák, valamint a motivációs levél- és önéletrajzminták iránti kereslet is. A profik egyenesen „tökéletes önéletrajz mintát” kerestek, majd’ háromszor annyian, mint a járvány előtt.

A diák home office pedig az összes álláskeresés közül kiemelkedik a maga öt és félszeres bővülésével.

A pénzügyi szolgáltatók számára bizonyára örömteli hír, de a társadalmi modernizáció szempontjából sem hátrány, hogy online számla iránti érdeklődés is az ötszörösére nőtt.

Az okmányirodai időpontfoglalás és az e-recept négyszer, az e-önkormányzat négy és félszer, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó eszt-bejelentkezés nyolcszor, a NAV-számlázó 12-szer (igaz, ebben a kötelező online számlázás bevezetése is benne volt) az „ügyfélkapu lelet” pedig hússzor annyi keresést érdemelt ki az elmúlt egy évben, mint előtte.

Jelentősen megváltoztak az utazási szokások is. Ha a 2019-ben a bőrönd szóra keresőket 100 százaléknak vesszük, a 2020-as teljesítmény csupán 68 százalék, és

ennél is nagyobb mértékben esett vissza a legnépszerűbb repülőgépjegy-foglaló oldal nevére indított keresések száma.

Ellenben a „beutazás Magyarországra” kifejezést 367-szer annyian használták, mint a megelőző esztendőben – többségében alighanem a hazatérni próbálók, és nem a magyarul tudó, hozzánk vágyó külföldi turisták.

Abból, hogy az egyik legismertebb nemi betegségre vonatkozó keresések száma alig emelkedett, akár az a következtetés is levonható, hogy a párkapcsolatok stabilitására jó hatással voltak a kijárási korlátozások.

Szintén az otthonlét hatásának tűnik, hogy erőteljesen rámozdult a magyar lakosság az online filmnézésre, ami mind a fizetős (Netflix, HBO Go), mind a nem fizetős, kalóz opciókra vonatkozó keresések számán meglátszott.

A járvány természetesen a táplálkozásra is hatással volt: drámaian megnőtt az érdeklődés a kenyérsütési receptek (kovásszal, élesztővel és anélkül), illetve az olyan egyszerűen elkészíthető válságfogások iránt, mint a lencse- és a krumplifőzelék. Közben persze a desszertkészítés műhelytitkai is hasonlóan kapóssá váltak, a madártejtől a különféle fánkokig. Az otthonléttel is összefügghet, hogy a ruházkodás terén – a női pizsama, a férfi alsónadrág és a férfi boxer mellett – a melegítőnadrág volt a mindent vivő keresési kifejezés.

Az internetes keresések adatainak tanúsága szerint tavaly 142 ezer százalékkal több embert érdekelt az Operatív Törzs, mint mielőtt beütött a vírus

(nem csoda, hiszen előtte a kifejezés gyakorlatilag ismeretlen volt) és valamivel még ennél is többet a Telex, aligha függetlenül attól, hogy az utóbbi egy már-már elfeledett távközlési eszközből hirtelen egy nagy hírportál elnevezése lett.

A sport kategóriában a magyaroknak az NFL iránti érdeklődése nőtt csaknem a legjobban (a hétszeresére) – de az első helyezést végül a „kerékpár vázméret” összetételre bejött keresések vitték el, 135-ször annyian kerestek rá erre, mint egy évvel korábban, márpedig ez a mutató a bringázók közül is leginkább azokat érdekli, akik frissen kaptak rá a kétkerekűzésre.

Semmilyen változást nem mutatott ellenben a közbeszerzések iránti érdeklődés:

hajszálpontosan ugyanakkora volt a járvány hónapjaiban is, mint akkor, amikor még senki sem hallott a koronavírusról.