Az Európai Bizottság legalább június végéig tartó exporttilalmat javasol a koronavírus elleni vakcinákra viszonossági alapon olyan célországok esetében, amelyek nem szállítanak a 27-eknek, vagy magasabb az átoltottságuk, mint az Európai Unióé.
A tilalom elsősorban az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat érintheti,
amennyiben azt jóváhagyják a csütörtöki és pénteki virtuális csúcstalálkozójukon az állam- és kormányfők.
Brüsszel azonban ezzel a drasztikus és ellentmondásos lépéssel sokat kockáztat, veszélyezteti vele a szabadkereskedelem és a globális vakcinamegosztás bajnokaként élvezett jó hírét.
Erre figyelmeztett korábban Angela Merkel német kancellár, valamint több uniós diplomata és európai parlamenti képviselő is. Közéjük tartozik a belga Kathleen van Brempt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége EP-frakció kereskedelmi koordinátora.
Az EU a vakcina-alapanyagok 70 százalékát más országokból szerzi be, a Pfizer/BioNTech oltóanyagának uniós gyártása a brit beszállítóktól függ. Alaposan végiggondoltuk, hogy tényleg kirobbantsuk-e ezt a kereskedelmi háborút?
– vetette fel.
A kedden ismertetett törvény-tervezet szerint a tagállamok több tényezőt is figyelembe vesznek majd, mielőtt kérnék az esetleges exporttilalmat, így többek között azt, hogy az érintett ország milyen vakcinagyártáshoz szükséges alapanyagot szállít az EU-ba, illetve, hogy a korlátozás negatívan befolyásolja-e az adott cég EU-val kötött szerződésének teljesítését. Vagyis csak olyan vakcinára vethetnek ki exporttilalmat, ami nem veszélyezteti az EU oltóanyag-ellátását. Míg e részleteket megfontolása után a tagállamok javasolhatják a kiviteli tilalmat, arról a Bizottság dönt majd.
A Politico szerint ellentmondásos a tervezetnek az a pontja is, amely lehetővé teszi az EU számára az export leállítását olyan országoknak is, amelyek nem gyártanak vakcinát, de magasabb az átoltottságuk, vagy nem olyan veszélyes a járványhelyzetük, mint a 27-eké. Ez alól kivételt jelent a globális vakcina-hozzáférést biztosító COVAX program.
A tilalommal ráadásul a feszültség szításán kívül sokat nem is lehet elérni,
attól nem lesz rövid távon több oltóanyag az EU-ban, a visszatartott szállítmányokat ugyanis nem használhatják fel, ha azok olyan gyárban készültek, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nem hagyott jóvá. Ez vonatkozik például arra a 29 millió adag AstraZeneca-oltóanyagra, amelyet a La Stampa tudósítása szerint egy olaszországi telepen fedeztek fel. Ezek a hollandiai Halix üzemében készültek, amely nem szerepel az EMA listáján – igaz, ezt a „hibát” az ügynökség gyorsan orvosolhatja.
Franciaország támogatja a keményebb exportszabályokat, mert egy név nélkül nyilatkozó illetékes szerint az EU nem lehet a koronavírus járvány „hasznos idiótája”, amelyik oltóanyagot szállít, miközben mások megtartják maguknak a készleteiket.
Rengeteg vakcinát exportáltunk, a szabályok szerint játszottunk. Ugyanez nem mondható el néhány partnerünkről
– idézte a Reuters az illetékest, aki szerint ugyanakkor az EU nem akar bűnbakkeresési vitába keveredni az Egyesült Királysággal. A hírügynökség összesítése szerint egyébként az EU 43 millió adag kivitelét hagyta jóvá, mióta január végén bevezették az exportellenőrzést, és csupán az AstraZeneca egy 250 ezer adagos, Ausztráliába irányuló szállítmányát blokkoltak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.