Putyin megüzente Washingtonnak: vegyék le a kezüket a volt Szovjetunió területéről

Nyilvánosra került az a biztonsági garanciákat tartalmazó dokumentum, amit Oroszország juttatott el az Egyesült Államok és szövetségesei részére követelésként – számolt be a Reuters. Moszkva szerint az irományban foglaltak alapvető követelmények a kelet-ukrajnai feszültségek csökkentéséhez.

Kijev és a NATO-tagországok azzal vádolják Oroszországot, hogy az támadásra készül Ukrajna ellen, ezt azonban Moszkva határozottan tagadja.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei már figyelmeztették Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy Oroszországnak komoly szankciókkal és büntetőintézkedésekkel kell szembenéznie, ha újabb akciót hajt végre Ukrajnában, és nem fognak tétovázni Ukrajna katonai támogatásában. Putyin jelenleg közel százezer katonát állomásoztat az ukrán-orosz határ közelében. Joe Biden amerikai elnök azonban már korábban bejelentette, hogy Washington nem küld további amerikai csapatokat Európába, hogy közvetlenül vegyenek részt egy orosz-ukrán konfliktusban.

A dokumentum a többi között tartalmazza, hogy Oroszország vétóval élhet Ukrajna NATO-csatlakozását illetően, de a nyugati szövetségek ezt már korábban elutasították.

Sam Greene, a londoni King's College Oroszország-szakértője azt írta Twitter-oldalán, hogy a dokumentummal Vlagyimir Putyin azt üzeni az Egyesült Államoknak, hogy hagyja el Kelet-Európát, és tartsa távol magát a posztszovjet tér körül.

Ezt a dokumentumot nem megvitatandó irománynak szánták, ez egy kinyilatkoztatás

– mondta.

Oroszország a többi közt a következőket követeli:

• Állítsák le a NATO keleti bővítést, kiemelten Ukrajna katonai szövetséghez való csatlakozását.
• Moszkva azt javasolja, hogy Oroszország és a NATO tagjai ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997-előtt nem voltak.
• A NATO-nak fel kell hagynia a katonai tevékenységgel Ukrajnában, Kelet-Európában, Közép-Ázsiában és a Kaukázusban.
• Az amerikai félnek emellett kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy nem létesít katonai támaszpontokat a Szovjetunió olyan volt tagköztársaságaiban, amelyek nem tagjai a NATO-nak.
• Moszkva megerősíti, hogy a felek nem tekintik egymást ellenségnek, és megállapodnak abban, hogy a minden vitát békésen, erőszakmentesen rendeznek
• Oroszország elkötelezett amellett, hogy Moszkva és Washington sem teremt olyan szituációt, amelyet a másik fél fenyegetésként foghat fel.
• Forródrót létesítése a két fél között.
• Az orosz fél azt is szeretné, ha a felek rendszeresen és önkéntesen eszmecserét folytatnának az aktuális fenyegetésekről és biztonsági kihívásokról, valamint tájékoztatnák egymást a katonai gyakorlatokról és manőverekről, és fenntartanák a katonai doktrínáik rendelkezéseit.
• Oroszország és az Egyesült Államok sem telepíthet nukleáris fegyvereket saját országán kívül.
• Moszkva mechanizmusokat vázol fel az egyes régiókban, így a Balti- és a Fekete-tenger térségében bekövetkező potenciális incidensek megelőzésére. Ezek között szerepel egy, a hadihajók és a katonai repülőgépek közötti maximális megközelítési távolságról történő  megállapodás.

Az orosz javaslatokat szerdán hivatalosan átadták az amerikai félnek. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy kormánya „akár holnap” kész lenne megkezdeni a tárgyalásokat. Moszkva Genfet javasolta a tárgyalások helyszínéül. Az orosz diplomata óvta az Egyesült Államokat és a NATO-t attól, hogy figyelmen kívül hagyja az orosz javaslatokat.

Washington vizsgálja a javaslatokat

Az Egyesült Államok megkapta Oroszország javaslatát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a biztonsági helyzetről, és jelenleg az európai szövetségeseivel és partnereivel egyeztet az orosz kezdeményezésről – nyilatkozott Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pénteken.

„Európai szövetségeseink és partnereink részvétele nélkül nem lesznek tárgyalások Oroszországgal az európai biztonsági helyzetről” – hangsúlyozta a szóvivő.

A svédek szerint inkább növelni kéne az amerikai jelenlétet

Ha súlyosbodik az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus, az Egyesült Államoknak további csapatokat kellene küldenie európai katonai jelenlétének megerősítésére – nyilatkozta a svéd katonai főparancsnok a Politico című amerikai lapnak csütörtök este.

Az amerikai baloldali-liberális napilap online cikke szerint Micael Bydén tábornok, a svéd fegyveres erők főparancsnoka washingtoni látogatása során megbeszéléseket folytatott amerikai partnereivel, köztük Mark Milley tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.

A Politico szerint

az Ukrajnára irányuló orosz fenyegetés mind Svédország, mind az Oroszországgal szomszédos országok külpolitikai prioritásainak élén áll.

Bydén tábornok ennek ellenére megerősítette, hogy több amerikai csapatot szeretne látni Európában, ha Oroszország ismét megtámadná Ukrajnát.

Bár Svédország nem NATO-tag, és nincsenek amerikai támaszpontok az ország területén, Stockholm szorosan együttműködik az észak-atlanti katonai szövetséggel.