A napokban frissítette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedések számát tartalmazó adatbázisát, amelyből az látszik, hogy az előző évekhez hasonlóan a gyermekek között asztmával küszködnek a legtöbben, tízezer kiskorúból átlagosan 585-en. Az elmúlt esztendőkben azonban némi csökkenés mutatkozott a betegség elterjedtségében.
Ezzel kapcsolatban a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke a VG-nek azt mondta: a leggyakoribb gyermekbetegségek a fertőzések, náthák, hasmenések, de valóban, a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban az asthma bronchiale. Kialakulásában – az örökletes háttér mellett – jelentős szerepük van a környezeti hatásoknak, a környezetszennyezésnek és az allergéneknek.
Azért jó hír, hogy ma már nagyon jól orvosolható, mert így a jól kezelt gyermekeket nem akadályozza sem a tanulásban, sem a sportban, sem a napi tevékenységükben
– hangsúlyozta Havasi Katalin. Megjegyezte, hogy az asztmás betegek ellátása a koronavírus-járvány alatt sem maradt el, a kevesebb diagnosztizált páciens oka a kortársakkal való interakciók, azaz a fertőzési lehetőségek, ezzel együtt a súlyos légúti panaszok csökkenése lehet.
A szakembert arról is kérdeztük, mi állhat a vérszegénységgel diagnosztizált, valamint a magas vérnyomással kezelt gyermekek számának a KSH-adatsorban megmutatkozó mérséklődése mögött.
Szeretném hinni, hogy valós képet látunk a gyermekek egészségéről, és valóban csökken bizonyos betegségek aránya. De az is igaz, hogy az anaemia (vérszegénység) szűrésére nincs egységes protokoll, így a statisztikában mutatkozó csökkenés lehet a Covid miatt visszaesett szűrővizsgálatok következménye, és nem zárnám ki ennek a lehetőségét a magas vérnyomás esetében sem. Annál is inkább, mert mind a nemzetközi adatok, mind a hazai kutatások – a Debrecen Hypertension Study és a hódmezővásárhelyi Fit-Test eredményei – szerint ennél magasabb arányban fordul elő magas vérnyomás ebben a korcsoportban
– fejtette ki Havasi Katalin, hozzátéve, hogy az olyan panaszt nem vagy alig okozó krónikus betegségek esetén, mint például a hipertónia, a járvány alatti kevesebb diagnózismegállapítás befolyásolhatta a statisztikát, hasonlóan az asztmához.
A cukorbetegség esetében nem látszik mérséklődés a számokban, sőt. Ezt a HGYE vezetője is alátámasztotta, jelezve, hogy az 1-es típusú diabéteszes gyermekek aránya évek óta folyamatosan emelkedik, de ennek az okát sajnos nem ismerik. Az ő ellátásuk, mind a terápiás lehetőségeket, mind a hosszú távú prognózisukat tekintve, nagyon sokat javult az utóbbi években.
Világszerte egyre terjed azonban a 2-es típusú diabétesz, már 18 év alatt is, aminek oka az egészségtelen életmódból eredő jelentős túlsúly
– mondta.
Általánosságban szólva a gyermekbetegségekről Havasi Katalin kifejtette: számos diagnosztikai és terápiás kihívással néznek szembe manapság a gyermekorvosok. Egyre gyakoribbak az allergiás eredetű légúti és emésztőrendszeri betegségek, nő a gyulladásos bél- és az autoimmun betegségek aránya, továbbá a ritka kórok is összességükben igen gyakoriak, ráadásul többségüknek nincs terápiája.
Szerinte a legsúlyosabb problémának talán mégis az elhízás nevezhető, amelyet világszerte járványként emlegetnek a szakemberek, mert egyre több gyermeket és felnőttet érint, és gyakran cukorbetegséghez és érrendszeri betegségekhez vezet. Az „édes duci babák” később „erős” kisdedek és ovisok lesznek, majd
kamaszként és a későbbiekben is csak kőkemény küzdelemmel szabadulhatnak meg a felesleges kilóktól.
Ezt a küzdelmet sokan nem vállalják vagy feladják. Ezt látjuk a tápláltsági statisztikákon, és ennek a következménye jelenik meg a későbbiekben a felnőttkori megbetegedési arányszámokban, beleértve a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi és a daganatos betegségeket, valamint a 2-es típusú cukorbetegek magas számát is – mutatott rá a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.