Egy éve tart az orosz-ukrán háború – legfontosabb cikkeink az évfordulón

Villámháborúnak indult, mégis egy éve tart az öldöklés

Amikor tavaly február 24-én megindultak az orosz tankok, szinte senki nem számított elhúzódó háborúra, és valóban, az oroszok pillanatok alatt Kijev közelében voltak, és jelentős területeket foglaltak el Ukrajna déli és keleti részéből.

Azonban később fordult a hadiszerencse, és az ukrán hadsereg képes volt több területről is elkergetni a megszálló csapatokat, mielőtt ismét megmerevedett volna a frontvonal.

Besültek Amerika szankciói

A háború kezdetén annyira nem számított szinte senki a tartós ukrán ellenállásra, hogy az első válaszlépések is főként gazdasági téren érkeztek, ráadásul ezeket is csak akkor tekerték fel igazán, amikor Kijev végül mégsem esett el pár órán belül. Azonban az ekkor gazdasági atomfegyvernek gondolt szankciók végül nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Ma már egyre többen vélik úgy, hogy károkat ugyan képesek okozni, de nem a háborúból vezetik ki a világot, hanem felerősítik a globális gazdaság széttöredezettségét.

Új hidegháború, régi leosztással

Noha a háború Oroszország és Ukrajna között zajlik, a születőben lévő új hidegháborúban az Egyesült Államok és Kína nézhet egymással szembe. A támadás megindításával Moszkva egyre inkább Kínához sodródik, ugyanakkor Brüsszel aggódva nézi az amerikai protekcionizmust és iparpolitikát, és erősödnek a szankciók hatékonyságát megkérdőjelező hangok is.

A kínai új selyemúttal (BRI) szemben azonban az Európai Unió 300 milliárd eurós keret mellett elindította saját, Global Gateway nevű programját, hogy ellensúlyozza a kíni beruházásokat és hiteleket számos térségben, ám ez egyelőre főként csak a tervezőasztalon létezik.

Az idő az ukránoknak kedvez

Tény, hogy nagyobb gazdasági áldozat nélkül még évekig tudja finanszírozni a háborút a Kreml. Ugyanakkor – miután a nyugati országok sokadszorra is „végtelen” támogatásukról biztosították Zelenszkijt – a harcok hosszú elhúzódása mindenképpen Ukrajnának fáj kevésbé – mondta a VG Podcastnek az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, Anton Bendarzsevszkij.

Az OTP, a Mol és a Richter sem ugyanaz a cég, mint az invázió előtt

Az európai tőkepiacokat, így a magyar tőzsdét sem kímélte a szomszédunkban zajló háború. A Budapesti Értéktőzsde három legfontosabb cégének ráadásul mindegyike rendelkezik kitettséggel legalább az egyik hadban álló országban.

Noha a Mol akár jól is járhatna a Brentél olcsóbb Ural importjával, ezt nagyrészt elviszi a különbözetre kivetett adó, míg az OTP a tőkekiviteli korlátozások miatt nem tudja hazahozni oroszországi profitját. A Richter oroszországi jelenléte pedig Ukrajnában nehezíti a társaság helyzetét.

Összeomlás után bivalyerő: faltól falig járt a háború kitörése óta a rubel

Hatalmas sávban mozgott a rubel árfolyama az elmúlt egy évben, az Ukrajna ellen indított támadás idején 82 rubelt kellett adni egy dollárért, jelenleg a keresztárfolyam 75-ön áll. Az elmúlt egy évben óriási kilengések történtek, 50 és 158 rubel között ingadozott a dollár-rubel kurzus, a mélypontot a háború kitörését követő héten ütötte meg az orosz fizetőeszköz. Miután Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát, a Nyugat pedig szankciók sorával válaszolt az agresszióra, a rubel árfolyama valósággal összecsuklott a dollárhoz és az euróhoz képest. Ez persze nem jelenti azt, hogy szoros összefüggés lenne a büntetőintézkedések eredményessége és az orosz fizetőeszköz árfolyama között, ha így lenne, akkor a jelenlegi 75-76 rubeles dollárárfolyam alapján arra lehetne következtetni, hogy kudarcot vallott a Nyugat a szankciós intézkedésekkel. Kérdés, a mai árfolyam mennyire tükrözi a valós piaci folyamatokat.

Káoszt okozott a sportdiplomáciában is a háború

Az invázió hatására a különböző sportágak szövetségei is igyekeztek fellépni az agresszióval szemben, és kitiltották a versenyekről az orosz és sokszor a fehérorosz sportolókat is. Azonban ezek az atléták még mindig sokkal jobban jártak, mint az ukránok, hiszen több száz ukrán sportoló életét vesztette a harcokban vagy épp az orosz terrorbombázások következtében. Azt pedig továbbra sem tudni, hogy az oroszok végül részt vehetnek-e a párizsi olimpián, különösen, hogy a Putyin-rezsim előszeretettel használja az orosz eredményeket saját legitimációjának erősítésére.