Nem hinnénk, melyik ország állt a klímavédelmi harc élére
Az ENSZ héten közzétett éghajlatváltozási jelentése miatt fűtött vita robbant ki az országok között arról, hogy milyen új lépésekre van szükség a globális felmelegedés kordában tartásához. A klímavédelmi lépések legnagyobb támogatói érdekes módon Szaúd-Arábia és más Öböl menti országok voltak – írta a Financial Times.
Fotó: Fayez Nureldine
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése nem sok jó hírrel szolgált: a szén-dioxid-koncentráció kétmillió éves csúcson, a globális felmelegedés felgyorsult és a klímavédelmi lépések ellenére is a fosszilis tüzelőanyagok uralják a piacot. António Guterres, az ENSZ főtitkára sürgős változtatásra és a zéróemissziós célok előre hozására szólította fel a világ kormányait, mielőtt a helyzet menthetetlenné válik.
A vita során Szaúd-Arábia többször is felszólalt a klímavédelmi lépések mellett, és az ehhez szükséges technológiák kifejlesztését sürgette.
Bár a szaúdi gazdaság az olajkitermelésre és -kereskedelemre alapul, több Öböl menti országgal együtt az utóbbi években a globális felmelegedés elleni harc mellett kezdtek el lobbizni. Az arab államok képviselői hosszú ideje támogatják az olyan megoldásokat, amelyek lehetővé tennék a szén-dioxid eltávolítását a levegőből, valamint annak tárolását és későbbi felhasználását.
A legtöbb küldöttség azonban nem ért egyet ezzel az iránnyal, és abban bíznak, hogy a kibocsátáscsökkentés nagyobb hangsúlyt kap, mint a „kipróbálatlan technológiák”. A legtöbb fejlett országnak a célja jelenleg a fosszilis tüzelőanyagok leváltása, a szén-dioxid megkötése továbbra sem prioritás.
A szaúdi álláspont azonban nem lepte meg az IPCC veteránjait: a királyság képviselői 2021-ben a szén-dioxid-kibocsátást megpróbálták átnevezni üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának, hogy az kevésbé kötődjön a fosszilis energiahordozóhoz.
Az arab országok célja most is hasonló – a klímavédelemben azt az irányt választják, amely semlegesítené az általuk kitermelt olaj káros hatásait anélkül, hogy a társadalmi szokásoknak meg kellene változnia.
A kibocsátásmentesség azt jelentené, hogy Szaúd-Arábia és társai elveszítenék a legnagyobb bevételi forrásukat és a politikai hatalmuk alapját is, míg a szén-dioxid megkötésével az iparnak és a közlekedésnek nem kell átalakulnia, az olaj pedig tovább folyhatna. Így ezek az országok a klímavédelem egyik leghangosabb képviselőivé váltak, miközben olyan megoldásokat támogatnak, amelyekhez a szükséges technológiákat még sokáig nem lehet bevetni.
Ez a stratégia eddig sikeres volt – az Egyesült Arab Emírségek például az idén az ENSZ klímaváltozási csúcstalálkozójának ad otthont, miközben az ország vezetője, Sultan al-Jaber az állami olajvállalat, az Adnoc igazgatója is.
Igaz, az ENSZ a 2021-es glasgow-i konferencián elfogadta, hogy az országoknak elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésén kell dolgozniuk, nem pedig a megkötésükön, ez nem akadályozza meg Szaúd-Arábiát és társait, hogy emellett kampányoljanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.