Orosz–ukrán háború 374. nap – összefoglaló
Elharapódzott a gránátéhség Ukrajnában
Az oroszországi behatolók ellen a keleti fronton naponta több ezer 155 milliméteres NATO-szabványú és 152 milliméteres szovjet szabványú nehéztüzérségi gránátot lőnek ki. A legnehezebb azonban a 122 milliméteres vontatott és önjáró lövegek lőszerutánpótlása. Kelet-Közép-Európában (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária) még működnek olyan lőszergyárak, amelyek ezekhez a régebbi, szovjet szabvány szerinti tüzérségi eszközökhöz gyártanak gránátokat, hüvelyeket, robbanó- és hajtóanyagokat.
Az EU jelentős, egymilliárd eurós támogatóprogrammal igyekszik segíteni a tagállamok hadiiparát, lőszergyártását, úgyhogy az érdekelt magyar vállalatok is pályázhatnak majd EU-pénzekre. A Josep Borrell EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízott által előterjesztendő javaslat – az ügy sürgőssége miatt – akár 90 százalékos költség-visszatérítést is lehetővé tesz a lőszergyártók ösztönzésére. A Politico által ismertetett
tervezet külön kitér az Ukrajnának fegyvereket nem szállító Magyarországra, jelezve, hogy „önkéntes pénzügyi hozzájárulásként” a magyar lőszer- és fegyvergyárak is kaphatnak az egymilliárd eurós alapból.
Ezzel együtt Kijev két fő támogatójának, az USA-nak és az EU-nak egyre nagyobb gondot okoz a lőszer beszerzése. „Békeidőben”, a hidegháború harminc évvel ezelőtt lezárult szakasza után leépítették a hadiipart, kiváltképpen a lőszergyártást.
Eldőlni látszik Bahmut sorsa – az oroszok hamarosan körbeveszik a várost
Az orosz haderő hamarosan teljesen bekeríti Bahmutot, miután a tüzérség elzárta az ukrán városba vezető utolsó utat is – számolt be róla a Reuters. A cikk kiemeli, Moszkva nagyon közel áll ahhoz, hogy az elmúlt hat hónap legnagyobb győzelmét könyvelje el. Az ostrom tavaly július óta tart.
Rekvirált gépekkel, úgy-ahogy működik az orosz légi közlekedés
Mintha mi sem történt volna, úgy repkednek belföldön az orosz légitársaságok járatai, de ez a felszín, a mélyben súlyos problémát húzódnak meg. Igaz, az üzemeltetőknek most a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal sem kell vacakolniuk, ahogy a lízingelt gépek után sem kell a bérleti díjakat kifizetniük, mivel sajátos értelmezésük szerint a nyugati szankciók ez alól felmentést adnak számukra. Sőt, a Kreml egyenesen megtiltotta a légitársaságoknak, hogy a náluk lévő lízingelt repülőket visszaszolgáltassák a lízingcégnek, azok már orosz földön regisztrált gépként folytathatták légügyi pályafutásukat.
Nyáron indulhat a nemzetközi agressziós bűncselekményeket vizsgáló uniós központ
A tervek szerint már a nyáron megkezdheti munkáját a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja Kijevben, az ukrajnai háború során elkövetett bűncselekmények elszámoltathatósága érdekében Együtt az igazságért címmel rendezett konferencián szombaton.
Nyitóbeszédében Didier Reynders közölte, várakozásai szerint a kijevi konferencia résztvevői aláírják az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust struktúráján belül működő központ létrehozásáról szóló megállapodást. Hangsúlyozta, az ICPA létrehozása valamennyi EU-tagállam teljes támogatását élvezi, az Európai Bizottság pedig készen áll arra, hogy támogassa a központ működését.
Minden követ megmozgatunk azon törekvésünk sikere érdekében, hogy véget vessünk az Oroszország által itt, Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények büntetlenségének
– jelentette ki Reynders. Az EU és tagállamai között egyetértés van abban – tette hozzá –, hogy az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül.
További fegyverszállítmányokat szorgalmazott az EP elnöke
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szombaton a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városban tett látogatásán azt szorgalmazta, hogy az uniós tagállamok küldjenek még több fegyvert Ukrajna támogatására, és vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban az EP elnöke reméli, hogy az erről szóló tárgyalások akár már az idén megindulhatnak. Elismeréssel szólt arról, hogy
Ukrajna milyen gyors ütemben tett előrelépéseket a tagság érdekében, és azt hangoztatta, hogy az ország jövője az Európai Unióban van.
Az EU tavaly júniusban adott tagjelölti státuszt Ukrajnának, négy hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta az országot.
Az EP elnöke részt vesz azon a kijevi nemzetközi konferencián is, amelynek témája, hogyan lehetne Oroszországot felelősségre vonni az Ukrajna elleni agresszió miatt. A rendezvénnyel kapcsolatban Metsola úgy nyilatkozott, hogy elszámoltathatóság, szabadság és igazság nélkül nem lehet béke. „A megbékítés soha nem működött” – tette hozzá. A konferenciával, pontosabban a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) létrehozásával kapcsolatban szombaton közleményt adott ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki szerint Oroszországot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt felelősségre kell vonni az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekményekért.
A háború előző napi történéseiről szóló híreinket itt olvashatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.