A Katargate-botrány kulcsfiguráját, Eva Kaili görög EP-képviselőt alig engedték ki a börtönből, máris belekeveredett egy másik nyomozásba, ugyanis a gyanú szerint éveken keresztül dokumentumokat és utazásokat hamisított, lefölözte az asszisztensei fizetését és kenőpénzt is elfogadott – írta a Politico.
Az Európai Ügyészség (EPPO) nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint újabb büntetőeljárás indult Kaili, valamint egy görög képviselőtársával szemben több, 2014 és 2020 között elkövetett bűncselekmény miatt. Három állítólagos csalás miatt indult vizsgálat ellene, az EPPO Roberta Metsola parlamenti elnöknek írt levele szerint ugyanis
félrevezette a parlamentet asszisztensei tartózkodási helyével és munkatevékenységével kapcsolatban; részesedett az általa szervezett hamis munkalátogatások költségtérítéséből, valamint kenőpénzt fogadott el a fizetésük egy részéből.
A másik érintett uniós törvényhozó, Maria Spyraki ellen is vizsgálat indult, a vádak szerint ő is hasonló módon vezette félre az intézményt, azonban ezért nem fogadott el kenőpénzt. A nyomozók úgy gondolják, hogy Kaili körülbelül 100 ezer eurót csalt el, amivel most a parlamentnek tartozik.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok nyújtják az első igazi bepillantást a vizsgálatba, ami decemberen indult, néhány nappal azután, hogy Kailit börtönbe zárták, mivel a vádak szerint ő is részt vett a Katargate-botrányban – az állítólagos korrupciós hálózatban, amelyben külföldi országok, elsősorban Katar és Marokkó több millió eurót fizetett uniós politikusoknak az európai törvényhozás befolyásolása érdekében.
Most, hogy a Katargate-ügy összes gyanúsítottja kikerült az őrizetből, és február óta nem volt újabb letartóztatás, a figyelem a csalásokra terelődik. A parlament jogi bizottságának képviselői kedden tárgyalnak először zárt ajtók mögött Kaili ügyéről.
Kaili, akit április elején házi őrizetbe helyeztek, jelenleg mentelmi jogának megvonása ellen küzd, az uniós pénzeszközökkel kapcsolatos csalások ügyében nyomozó EPPO azonban azzal érvel, hogy a vizsgálat szilárd alapokon nyugszik.
Az ügyészi vizsgálat az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, az OLAF-nak a tavaly november 23-án befejezett nyomozását követi. Az OLAF azt követően adta át az ügyet az EPPO-nak, hogy súlyos hiányosságokat és eltéréseket találtak az EP-képviselők asszisztenseinek napirendjében, valamint a parlamentnek benyújtott költségtérítési kérelmekben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.