Orosz–ukrán háború 424. nap – összefoglaló
Erős kijelentéseket tett a kínai nagykövet
Ukrajna elítélte Kína párizsi nagykövetének „abszurd” megjegyzéseit, de Franciaország, valamint a balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia szintén megdöbbenésüknek adtak hangot. Miután arra a kérdésre, hogy mi az álláspontja arról, hogy a Krím Ukrajna része-e, Lu Shaye kínai nagykövet a francia televízióban pénteken sugárzott interjúban azt mondta:
történelmileg a Krím félsziget Oroszország része, és Nyikita Hruscsov volt szovjet vezető ajánlotta fel Ukrajnának.
Azt is hozzátette, hogy
a volt Szovjetunió országainak nincs tényleges státuszuk a nemzetközi jogban, mert nincs nemzetközi megállapodás szuverén státuszuk megvalósítására.
A kínai nagykövet megjegyzései nemcsak Ukrajnára vonatkoznak, hanem az összes volt szovjet köztársaságra is, amely a Szovjetunió 1991-es bukása után független nemzetté vált, beleértve az Európai Unió több tagállamát.
Ukrán dróngyárra mértek csapást az oroszok
Csapást mért az orosz hadsereg Harkiv mellett egy ukrán repülőgépgyárra, ahol Tu–141 Sztrizs felderítő drónokat javítottak és teszteltek – mondta vasárnap Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Hozzátette:
találat érte az ukrán 58. gépesített lövészdandár egyik zászlóaljának vezetési és megfigyelőpontját a donyecki régióban lévő Szerebrjanka mellett.
Azt is közölte, hogy a légierő által támogatott orosz rohamegységek Bahmut nyugati részén két háztömböt elfoglaltak. Az ukrán fegyveres erők egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét Konasenkov 550 főre becsülte.
Hátrahagyott orosz felszerelésekből nyílt tárlat Kijevben
Orosz katonák által hátrahagyott tárgyakat is gyűjt az Ukrán Nemzeti Történeti Múzeum –tudósított Kijevből a The Guardian. A tavalyi orosz invázió kezdetén az ostromlott Kijevben lebontották a múzeumi kiállításokat és biztonságos helyre vitték a műtárgyakat. A nyugati országrészbe szállították, illetve az alagsorban helyezték el azokat. A kurátorok két hónapig dolgoztak a kiállított 20 ezer műtárgy mentésén. Majd áprilistól már az ukrán hadsereg által visszafoglalt területeket járták, és gyűjtötték az orosz katonák hátrahagyott tárgyait. Az első rohamsisakokat és védőszemüvegeket Irpinben egy kiégett orosz katonai járműben találták.
A Dnyeper túlpartján építenek hídfőállást az ukránok
Orosz hadi bloggerek földrajzi helymeghatározással ellátott felvételekkel megerősítették, hogy az ukrán erők április 22-én állásokat alakítottak ki Herszontól 7 kilométerre a Dnyeper folyó keleti partján. A felvétel szerint az orosz erők nem ellenőrizhetik a Kinka és a Csajka folyó szigeteit. Az ukrán erők stabil utánpótlási vonalakat hoztak létre ezekhez az állásokhoz, és rendszeresen hajtanak végre bevetéseket a térségben. Egy másik hadi blogger csatatérképe azt állította, hogy az orosz erők április 22-én nem ellenőrizték a Dnyeper folyó deltaszigeteit Herszon városától délnyugatra, ami arra utal, hogy az ukránok előrenyomulhatnak ezeken a szigeteken.
Románián keresztül is érkeznek ukránok Magyarországra
Az ukrán–magyar határszakaszon 6097-en léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 9537-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 83 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.