Széllel szemben halad a pápa, Kína épp odaszólt a németeknek

„A béke álmát éneklő kórus szólamának leáldozóban van, miközben a háború szólistái utat törnek maguknak” – fogalmazott budapesti látogatásán Ferenc pápa. Szavait igazolja, hogy a napokban nem enyhül, hanem fokozódik a világban a feszültség: folynak tovább az ukrajnai harcok, amelyek pénteken sok civil áldozatot szedtek, a világhatalmak között pedig pengeváltások zajlanak.

Komoly csapást hozhat a német ipar számára és megszakíthatja az európai–kínai kapcsolatok javulását, ha Németország megteszi, amit a hírek szerint fontolgat, és korlátozza a félvezetők gyártásához szükséges vegyi anyagok exportját Kínába – írta szakértőkre és egy külügyi szóvivőre hivatkozva a Global Times, a kínai kommunista párt ellenőrzése alatt álló angol nyelvű hírportál. 

Ezzel párhuzamosan a Bloomberg hírügynökség portáljának szombati vezető anyaga arról szól: az Európai Unió országai – köztük Németország, Olaszország és Hollandia – korlátoznák a kínai exportot és befektetéseket, aminek a fő oka, hogy Peking annak ellenére továbbra is szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, hogy az lerohanta Ukrajnát és háborút folytat ellene. 

A Bloomberg szerint jelentős változásról van szó, hiszen Európa eddig elzárkózott attól, hogy az Egyesült Államok nyomásának engedve lebontsa a gazdasági kapcsolatait Kínával. 

A változás a politikai retorika szintjén is érzékelhető, az európai kritikák Kínát illetően felerősödtek – írta a hírügynökség, kiemelve Annalena Baerbock német külügyminiszter közelmúltbeli kínai látogatását követő nyilatkozatát, amely szerint Kína partner, versenytárs és rendszerszerű rivális, és amihez hozzátette:

Ehhez képest enyhébb tónusú volt Mao Ning kínai külügyi szóvivő reakciója a hírekre a lehetséges német exportkorlátozásokról: pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: Kína fontos része a globális félvezetőpiacnak, a gazdasági és kereskedelmi együttműködés mindenkinek kölcsönös előnyökkel jár. Ugyanakkor a függés csökkentésére hivatkozva exportkorlátozásokat bevezetni Kína ellen nem konstruktív, a végén másoknak és maguknak is ártanak vele, és a globális ipari és szállítási láncokat is destabilizálhatja – mondta a szóvivő.

– mondta.

Vagyis Kína, amelyet korábban Nyugatról gyakran azzal kritizáltak, hogy nem nyitja elég szélesre a kaput piacain a külföldiek számára, retorikájában a folytatódó globalizmus védelmezőjévé és a protekcionizmus ellenzőjévé vált.

A szóvivőnél keményebben nyilatkoztak a hivatalos lapnak tekinthető portál által megszólaltatott szakértők. Szerintük a német fejlemények háttere, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol Berlinre, miközben egyes német politikusok protekcionista eszközökkel kívánják megtámogatni a belföldi ipart. 

Ma Csi-hua technológiai elemző szerint a probléma onnan ered, hogy egyes hagyományosan erős európai uniós szektorok, mint az elektromos autók gyártása, egyre nagyobb hátrányba kerülnek Kínával szemben, ami a válság érzetét kelti, ezért fordulnak a politikusok a protekcionizmushoz. Ha azonban ezt meg is valósítják, az komoly kárt okozhat a kínai–német és a kínai–EU kapcsolatokban – írja a kínai lap, szakértőket idézve.

A Bloomberg cikke szerint az USA és az EU azon dolgozik, hogy eszközöket találjon Kína fejlődésének a lassítására az olyan területeken, mint a félvezetők gyártása és a védelmi ipar. A szövetségesek exportkorlátozásokról, a beruházások szigorúbb ellenőrzéséről tárgyalnak, és szorosabbra fűznék együttműködésüket a kritikus nyersanyagokat illetően.