A britek nagy hatótávolságú rakétákat is küldenének az ukránoknak
A nyugati gyártású tankok után Nagy-Britannia törheti meg a jeget az ukránoknak szánt nagy hatótávolságú rakéták terén is, amelyek biztosításától a Biden-kormányzat mindeddig mereven elzárkózott.
Erre utal egy május 2-i keltezésű beszerzési irat is a brit vezetésű, Ukrajna felfegyverzésére létrehozott nemzetközi alaptól is, amelyben a brit hadügyminisztérium fejezte ki érdeklődését akár 300 kilométeres távolságból is hatékony rakéták kapcsán.
A Washington Post érdeklődésére válaszolva egy brit tisztviselő hangsúlyozta, hogy még nem született végleges döntés az ügyben, ám a dokumentum erősen arra utal, hogy Nagy-Britannia hajlandó lehet a kérdéses fegyverek szállítására.
Az irat specifikációi alapján alighanem a Storm Shadow levegő-föld rakétákról lehet szó.
Ukrajna régóta szeretne nagy hatótávolságú fegyverekhez jutni, mondván, azok segíthetik orosz parancsnoki állások, lőszer- és üzemanyagraktárak és más hadászati infrastruktúrák támadását a frontvonaltól távolabb is. A várt ukrán ellentámadás előtt is megnyithatja az utat, ha sikerül megzavarni az orosz logisztikát. A Storm Shadow rakéták akár az ukránok birtokában lévő, szovjet és orosz eredetű vadászgépekről is útnak indíthatók, miközben Ukrajna a nagy hatótávolságú fegyverekkel kapcsolatban többször megígérte, hogy azokat nem fogja Oroszország területe ellen használni, csupán a megszállt területeket támadná velük.
Moszkva szerint azonban Kijev már több támadást is végrehajtott orosz területekkel szemben, igaz ezekért az ukránok nem vállalták a felelősséget, de azt közölték, hogy úgy gondolják, saját fejlesztésű eszközeikkel nincs akadálya az orosz területek elleni támadásoknak. A nyugati országok, és különösen
az Egyesült Államok eddig főként az Oroszországban található célpontok elleni támadások miatti aggodalommal indokolta, hogy nem ad ilyen eszközöket Kijevnek.
Az Egyesült Államok így a HIMARS rakétavetőkhöz is csak olyan lőszereket adott, amelyek 80 kilométerig érnek el. Ugyanakkor idén már a Pentagon a GLSDB nevű, kétszer nagyobb távra hordó lőszerek szállítását is bejelentette, amelyek szintén kilőhetők a HIMARS-okból. A 300 kilométerig hatékony ATACMS szállítása azonban továbbra sincs napirenden, ráadásul itt nem csak az eszkalációval kapcsolatos aggodalmak, de a saját készletek csekély voltát is felhozza indoklásként a Pentagon.
Rishi Sunak brit miniszterelnök ugyanakkor februárban, a müncheni biztonsági konferencián elutasította ezeket az aggályokat és inkább azt hangsúlyozta, hogy ha van lehetőség a háború menetén fordítani, úgy ki kell használni az alkalmat. A lehetséges brit rakétaszállításokról a Discordon keresztül kiszivárgott amerikai titkosszolgálati iratokban is szó esik.
A brit kormány igyekszik – már Boris Johnson miniszterelnöksége alatt is igyekezett – Ukrajna egyik legfontosabb szövetségeseként feltüntetni magát, így az Egyesült Államok után a második legtöbb katonai segély (2,5 milliárd dollár) is a britektől indult Ukrajnába.
Újabban Nagy-Britannia NATO kompatibilis vadászgépek vezetésére is kiképez ukrán pilótákat, noha egyelőre hasonló eszközöket egyetlen ország sem ajánlott fel Kijevnek.
Januárban Nagy-Britannia törte meg a jeget a nyugati tankok kérdésében is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.