Fura szokásokat vesznek fel a gyilkos bálnák, ami aztán divathóbortként végigsöpör a környéken élő csapatokon. 1987 nyarán például egy orka megölt egy lazacot, és a döglött halat a fejére terítve tért vissza a felszínre. A Washington állam partjainál élő több más orka csapatnál az egész nyár legmenőbb divatja lett „döglöttlazac-kalapot” viselni.
Az esetet Monika Wieland-Shields, a gyilkos bálnák viselkedésével foglalkozó intézet igazgatója hozta fel az ABC Newsnak az egyik első példaként arra, amikor emberek szemtanúi voltak az orkák „divatteremtő” viselkedésének. Szakértők szerint ez lehet a magyarázata annak, hogy az utóbbi években egyre több hajót támadnak meg a gyilkos bálnák az Ibéria-félsziget partjainál.
Az „orkalázadás” 2020-ban kezdődött, csak abban az évben legalább 15 incidenst jelentettek a Marine Mammal Science című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint. Arról még folyik a vita, mi válthatta ki ezt a viselkedést. Az egyik elmélet szerint egy orkának okozhatott traumát egy hajóval való találkozás, emiatt kezdte megtámadni őket, a szokást pedig átvették a többiek.
Az esetek többségében az orkák megharapdálták vagy meglökték a vitorlás hajók kormánylapátját. A Cruising Association nyomkövető adatai szerint három hajó elsüllyedt és többtucatnyi megrongálódott. Halálos áldozatok nem voltak. Az incidensek után kezdett a sajtó és az internet népe „orkalázadásról”, a gyilkos bálnák emberek elleni „bosszúhadjáratáról” írni.
Szakértők szerint azonban árnyaltabb a kép, másképpen kell az embereknek viszonyulni ezekhez a hatalmas tengeri ragadozókhoz. „Van szinte valami Robin Hood-szerű abban, hogy azt hisszük, eleget károsítottuk már a természetet ahhoz, hogy visszavágjon. És úgy tűnik, az emberek elfogadják ezt az elméletet. Csak éppen bizonyíték nincs rá, hogy megtörténne” – hangsúlyozta Wieland-Shields.
A szakértő egyáltalán nem biztos benne, hogy az orkák tönkre akarták volna tenni a hajókat, szerinte valószínűbb, hogy felkeltette a kíváncsiságukat a mozgó kormánylapát, és csak játszani akartak, amikor a rémült kapitány igyekezett elmanőverezni a közelükből, és még inkább mozgatta a lapátot.
Nagyon sok mindent műveltünk az orkákkal szerte a világon, ami könnyen bosszúra sarkallhatta volna őket. És soha nem váltott ki agressziót bennük az emberekkel szemben
– emlékeztetett a szakértő.
Lori Marino biopszichológus és az orkák viselkedésének szakértője szintén úgy véli, hogy az emberek túl gyakran jellemzik egydimenziós lényként a gyilkos bálnákat és más állatokat, pedig sokkal komplexebbek ennél.
„Azt hisszük, hogy mi, emberek vagyunk a legintelligensebb, a legkomplexebb, a legkifinomultabb lények, a többi állatfaj pedig inkább önmagának afféle rajzfilmváltozata. De nem, ők is teljes értékű lények, evolúciós történettel, némelyikük agya nagyobb és összetettebb, mint a miénk. Őszintén szólva, ha az orkák bosszút akartak volna állni, akkor megteszik. Ne áltassuk magunkat: ha ezek az állatok meg akarták volna ölni az embereket azokon a hajókon, akkor meg is ölik őket. Pont” – hangsúlyozta.
Az emberek véleménye a gyilkos bálnákról Wieland-Shields szerint is túlságosan fekete-fehér.
„A Szabadítsátok ki Willyt! című filmek után az orkák gyilkos bálnából a tengerek pandáivá váltak a szemünkben. Az inga most ismét a másik irányba lendül, a közvélemény ismét gyilkos bálnaként tekint rájuk, pedig az igazság valahol a kettő között van” – figyelmeztetett.
„A gyilkos bálnák az óceánok csúcsragadozói közé tartoznak. Megérdemlik a tiszteletünket, megérdemlik, hogy legyen életterük, de az emberre nem vadásznak. Együtt élhetünk velük, megfigyelhetjük őket, és csodálattal nézhetjük, mit csinálnak, hogyan viselkednek anélkül, hogy attól kellene félnünk, hogy az életünk veszélyben van.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.