Az idei nyár már meggyőzte az amerikaiakat a klímaváltozásról

Az arizonai Phoenixben mindig forró a nyár, de az idei hőség túltett mindenen. „Komolyan megijedtem. Arra gondoltam, mi lesz, ha sosem lesz vége” – panaszkodott az AP hírügynökségnek egy ötvenéves helybeli lakos, aki március óta a múlt héten nyitotta ki először az ablakot, és május óta először vitte ki sétálni a kutyát.

A klímaváltozást okolja az extrém forróság miatt, és nincs egyedül. Az AP és a NORC Center for Public Affairs Research közös felméréséből kiderült, hogy  tíz amerikaiból kilenc (87 százalék) az elmúlt öt évben legalább egyszer személyesen megtapasztalt extrém időjárást – szárazságot, szokatlan forróságot, nagy vihart, erdőtüzet vagy áradást. Ez 9 százalékponttal több, mint amennyien az áprilisi felmérésen igennel válaszoltak.

A kétharmaduk (64 százalék) ráadásul úgy hiszi, hogy ezért legalább részben a klímaváltozás a felelős – itt már 10 százalékpontos a növekedés tavasz közepe óta. A megkérdezettek 65 százaléka szerint a klímaváltozásnak komoly hatása van már most, vagy majd lesz az élete során.

A véleményük változásához valószínűleg nagyban hozzájárult az idei nyár: áprilisban a megkérdezettek 55, most 74 százaléka mondta azt, hogy hatással volt rá extrém forróság vagy szélsőséges hőhullám az elmúlt öt évben, és a 92 százalékuk ezt az elmúlt hónapokban tapasztalta meg.

Ami érthető is, hiszen az idei volt a legmelegebb nyár az északi féltekén a Meteorológiai Világszervezet és az európai Copernicus klímaszolgálat szerint is. Amerikaiak millióinak életét keserítette meg az eddigi legrosszabb kanadai erdőtűzszezon, amely füsttel borította az Egyesült Államok egy részét is. Tíz válaszadóból hat mondta azt, hogy nagyon (15 százalék) vagy kissé (48 százalék) hatással volt az életére az ezzel járó köd és füst.

Globálisan több tízmillió ember tapasztalta meg az idén az extrém forróságot, viharokat, áradásokat és erdőtüzeket, amelyeket a szakértők szerint egyre valószínűbbé és intenzívebbé tesz a klímaváltozás.

Anthony Leiserowitz, a Yale Egyetem éghajlatváltozási kommunikációs programjának igazgatója elmondta, hogy a kutatóik 15 éve évente kétszer végeznek felmérést az amerikaiak körében, de 2016-ban láttak először arra utaló jeleket, hogy az emberek éghajlatváltozással kapcsolatos nézeteit befolyásolják a saját tapasztalataik a szélsőséges időjárással. „Ez a jel pedig évről évre egyre erősebb és erősebb, ahogy ezek a körülmények egyre rosszabbak és rosszabbak” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy

Az AP és a NORC felméréséből azonban az is kiderült, hogy igen nagy a különbség a demokraták és a republikánusok között ebben a kérdésben is. Az előbbieknek 93, az utóbbiaknak csak 48 százaléka gondolja úgy, hogy a személyesen megtapasztalt szélsőséges időjárás oka a klímaváltozás. Tízből kilenc demokrata szerint van klímaváltozás, és csak 5 százalékuk nem biztos benne ahelyett, hogy egyértelműen elutasítaná a tényt.

A republikánusok megosztottak: 49 százalékuk elfogadja a klímaváltozás tényét, 26 százalékuk nem, és 25 százalék bizonytalan. Összességében az amerikaiak 74 százaléka szerint valóság a klímaváltozás, és ez az arány nem változott április óta.

Egy hetvenéves texasi republikánus nyugdíjas történelemtanár nem biztos benne, hogy az emberi tevékenység okozza a klímaváltozást, „de valami történik, mert korábban nem izzadtunk ennyire”. Egy másik 76 éves nyugdíjas kormányzati alkalmazott, szintén republikánus, nem hisz az ember okozta klímaváltozásban, már a nagyszülei is meséltek történeteket a rossz időjárásról. „Ahogy én látom, csak egy csapat hatalommal rendelkező politikus és lobbicsoport hangoztatja a saját érdekében. Én egy Chrysler 300-ast vezetek (V8-as motorral). Prémiumbenzint használok, 15 mérföldet teszek meg gallononként. Nem érdekel a dolog.”

Jeremiah Bohr, a Wisconsin-Oshkosh Egyetem szociológia docense, az éghajlatváltozással kapcsolatos kommunikáció szakértője is úgy véli, hogy a tudományos bizonyítékok „nem fogják megváltoztatni azoknak a gondolkodásmódját, akiké még nem változott meg”. De az embereket meg lehet győzni, ha olyan emberek vagy intézmények terjesztik az információt, akikben, illetve amelyekben megbíznak – tette hozzá.