Brüsszeli korrupció: hatósági hiba miatt omolhat össze a Katargate-nyomozás

Eva Kaili, az Európai Parlament volt alelnöke, akit tavaly decemberben tartóztattak le a Katargate korrupciós ügyben való részvétele miatt, most merész jogi lépéseket tesz, hogy az egész nyomozást összedöntse: szerinte ugyanis a hatóságok jogellenesen jártak el, amikor több százezer eurónyi kenőpénzzel tetten érték – írta a Politico.

A tavaly év végén kirobbant Katargate korrupciós ügy során a belga hatóságok nagyszabású akció keretében lerántották a leplet egy állítólagos bűnszervezetről, amelynek tagjai a gyanú szerint több millió eurót fogadtak el külföldi országoktól, elsősorban Katartól és Marokkótól, hogy azok érdekeit képviseljék az európai törvényhozásban.

Bár az elmúlt évek egyik legsúlyosabb botránya volt, amelynek több érintettje is beismerő vallomást tett, a nyomozás és Európai Parlament által bejelentett reformok lassan haladtak előre; most pedig félő, hogy kedd reggel a brüsszeli Igazságügyi Palotában az egész ügy összedőlhet a legmagasabb rangú gyanúsított, Kaili jogi kihívásai miatt.

Nem ez az első alkalom, hogy Kaili megpróbálta aláásni az eljárást. Legutóbb azzal vádolta meg az ügyet vezető bírót, Michel Claise-t, hogy „összeférhetetlenség” miatt nem pártatlan. Az ebből kirobbanó jogi huzavona végül Claise júniusi lemondásával ért véget, ami hatalmas csapást mért a nyomozásra.

De valóban a képviselőt csak azután fosztották meg a parlamenti mentelmi jogától, hogy tetten érték, amikor a brüsszeli rendőrség razziája során több százezer eurót találtak a lakásán, valamint az édesapjánál, akit azzal bízott meg, hogy tüntesse el a készpénzt. Az intézmény szabályai szerint ez megindokolta az immunitás felfüggesztését.

A belga titkosszolgálat azonban már hónapokkal korábban titkos nyomozást indítottak az ügyben, amely során megfigyelték és lehallgatták az ügy gyanúsítottjait. Végül az így összegyűjtött bizonyítékok vezettek ahhoz a több tucat helyszínt érintő rajtaütéshez, amely során több millió eurónyi kenőpénzt foglaltak le, valamint a botrány központi szereplői is ekkor kerültek rács mögé.

Ezzel a gyanúsítottak – még ha a bizonyítékok alapján bűnösnek is bizonyulnának – megúszhatják a büntetést, és a Katargate-ügynek gyakorlatilag semmilyen következménye nem lenne.

Együtt a korrupcióért

Kailihoz két másik vádlott, Andrea Cozzolino olasz, valamint Marc Tarabella belga képviselők ügyvédei is csatlakoztak, a bíróságra benyújtott kérelmükben pedig arra kérték az összes érintettet, hogy támogassák a jogi támadást.

Ilyen például Pier Antonio Panzeri volt képviselő, a bűnszervezet feltételezett vezetője; Francesco Giorgi, Kaili élettársa és Panzeri egykori parlamenti asszisztense; valamint Ali Bin Samikh Al Marri katari munkaügyi miniszter és Abderrahim Atmoun, Lengyelország marokkói nagykövete.

A védőügyvédek az úgynevezett „mérgező fa gyümölcsének” elve alapján érvelnek – ezt a jogi metaforát annak leírására használják, hogy a jogellenesen megszerzett bizonyítékok hogyan csökkentik a tisztességes eljárás esélyeit, emiatt pedig azok dominóként dönthetik fel az egész ügyet.

Michael Fernandez-Bertier, a Transparency International Belgium korrupcióellenes civil szervezet igazgatótanácsának tagja szerint azonban már meglévő jogi precedensek miatt a büntetőeljárást csak nehezen tudnák megsemmisíteni, még akkor is, ha valahogyan bizonyítanák, hogy a hatóságok szabálytalanul jártak el.

Szerencsére Panzeri és Giorgi már nem hivatkozhatnak a mentelmi joguk feltételezett megsértésére, mivel ők már korábban beismerték, hogy rész vettek a korrupcióban, valamint több gyanúsítottat is ők buktattak le az enyhébb büntetésért cserébe. Az ő tanúvallomásuk továbbra is aduászként szolgálhat a bűnüldözők kezében.

A legfontosabb gyanúsítottak azonban valószínűleg soha nem fognak belga bíróság elé állni: Al Marri és Atmoun, akik állítólag megvesztegették az érintett képviselőket és uniós tisztviselőket, valójában a hivatalos tisztségükben jártak el, és így teljes diplomáciai immunitást élveznek.