Az ausztrálok többsége elutasította, hogy az őslakosok nagyobb politikai beleszólást kapjanak a jövőben. A történelmi jelentőségű népszavazáson az előzetes eredmények szerint a válaszadók mintegy 58 százaléka szavazott nemmel.
Fotó: AFP
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök helyi idő szerint szombaton este számolt be az eredményről, és hangsúlyozta, hogy a szavazók döntését tiszteletben kell tartani.
Beszédében elismerte, hogy nem erre az eredményre számított, de hozzátette: „új utat kell keresnünk”. Kijelentette, hogy tovább dolgozik az őslakosokkal való megbékélésért és az ausztrál társadalom megosztottságának megszüntetéséért.
Az ausztráloknak arról kellett dönteniük, hogy támogatják-e az alkotmány megváltoztatását azzal, hogy abba belefoglalják a „parlament hangját”, egy őslakos bizottságot, amely a szövetségi parlamentnek az őslakosokkal kapcsolatos kérdésekben fogalmazna meg ajánlásokat.
A tervet sok konzervatív ellenzéki ellenezte, de az őslakosok közül sem pártolta mindenki, mert sokan úgy vélték, hogy ez a megoldás nem megy elég messzire érdekeik képviseletében.
A népszavazással kapcsolatban fontos tudni, hogy a 65 ezer éve a kontinensen élő őslakosok 1967-ig egyáltalán nem kaptak polgári jogokat Ausztrália gyarmatosítása óta.
Az őslakosok jogaival foglalkozó szakértők szerint
a népszavazás eredménye rányomhatja bélyegét Ausztrália globális hírnevére, mivel egyesek szerint az ország más országokhoz képest elmaradt az őslakosok jogainak biztosításában.
A múltban az ausztrálok 19 népszavazáson 44 alkotmánymódosítási javaslatról döntöttek, és ezek közül csak nyolc ment át. A szombatit megelőző legutóbbi referendumon a szavazók elutasították, hogy Ausztráliát köztársasággá nyilvánítsák.
