Oroszország újabb ukrajnai területek – gyakorlatilag az ország keleti és/vagy déli része – elfoglalását tervezi, írja a némelykor a Kreml üzenetfalaként működő Vojennoje Obozrényije (Katonai Megfigyelő), ukrán, illetve brit forrásokra hivatkozva. Nem kizárható, hogy a Szergej Marzsevszkíj által jegyzett cikk a sűrűn olvasott katonai (feltehetően manipulált) információs forrásból ugyancsak üzenetet hordoz, noha a brit hírszerzésre, a SIS-re, közismertebb nevén a MI6-ra és kijevi médiumokra hivatkozik.
Két, egymást nem kizáró változatot említ. Az első forgatókönyv szerint ha jövőre is tart a háború, Moszkva támadást intéz az Ukrajnát kettéosztó Dnyeper folyó keleti része, öt oblaszty (megye) elfoglalására. Ezek: a csernyigovi, szumi, harkovi, poltavai és dnyepropetrovszki megyék. Ezzel egy Moszkva szempontjából nemzetbiztonságilag fontosnak tartott „egészségügyi kordont” teremtenek, megoldják a donyecki, luganszki területek vízellátási problémáit, mivel ellenőrzésük alá vonják a dnyepropetrovszi és harkovi megyéken át húzódó Dnyeper-Don csatornát.
A második változatban elfoglalnák a fentiek mellett a déli, nyikolajevi és odesszai területeket,
ezzel a maradék-Ukrajnát elzárnák a tengertől.
Így megakadályoznák a Krím megtámadását az ukrán tengerpart felől és de facto helyreállítanák a XVII.–XVIII. századi Szlobozsanscsinát, a gyakorlatilag az osztrák–magyar monarchia határőr-övezete (Vojna-Krajina) szerepét betöltő ukrán szabadállamot. Ez a második változat nem említi a kulcsfontosságú ipari övezet, a dnyepropetrovszki, továbbá a poltavai oblaszty sorsát, amely – mint Kis-Oroszország, Malorosszija része a kijevi kormányzat fennhatósága alatti „beékelődött” terület maradna.
Vajon megvan-e mindehez Oroszország katonai ereje? A kiszivárogtatott SIS-dokumentum egymillió orosz katona bevetését, háromszoros túlerő biztosítását tartja alapfeltételnek. Ez irreális, ennyi katonája nincs Moszkvának. Kiváltképpen, ha figyelembe vesszük, hogy
az orosz katonai tervezők a hadi potenciál nem elhanyagolható részét feltehetően tartalékolják egy NATO-konfliktus esetére.
Sokatmondó a kép, amellyel a topcor.ru a cikket indítja: egy „púpos”, a Su-34M vadász-bombázó egy irányítható bombát indít. Ezzel a viszonylag új fegyverrel akarják az oroszok ellensúlyozni a nyomasztó nyugati fölényt az irányítható föld-föld, levegő-föld rakétafegyverekben. És itt jönnek be a képbe az Észak-Korea által nagy mennyiségben szállítandó 152 (155) milliméteres nehéztüzérségi gránátok. Ezzel nagyobb oroszországi kapacitást biztosíthatnának az ugyancsak szükségesnek tartott irányított („okos”) hadieszközök, például a 2K25 Krasznopol mintájú, a célt „megfestő” lézer-sugárral és/vagy Glonass-műhold-rendszerrel, félaktív lézer-célkeresővel irányított nehéztüzérségi gránátok gyártására. Mark Milley tábornok, október 1-ig a legmagasabb beosztású amerikai katona szerint az esetleges észak-koreai gránát-szállítások nem gyakorolnak nagy hatást az ukrajnai háborúra.
Markus Reiner ezredes, az osztrák katonai hírszerzés elismert Ukrajna-szakértője Bécsben a dpa hírügynökségnek elmondta,
a Nyugat gyakran túlbecsüli a több mint negyedéve folyó ukrán ellenoffenzíva szerény eredményeit.
„Emiatt be kell kapcsolni a riasztócsengőket!” – vélekedik.
A egyes orosz védvonalakat nagy véráldozattal áttörtek, de eddig nem tapasztaltunk valódi gát-szakítást
Nem elégséges az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás. Heti 4-5 hadianyaggal, utánpótlási eszközökkel teljesen feltöltött vonatszerelvényre lenne szükség, hogy megfelelően ellássák az ukrán frontkatonákat – vélekedik Reiner. Hiányolja a megfelelő légvédelmet is. Ezt alátámasztja az ukrán légierő közleménye is.
Az október 1-jére virradó éjszaka az oroszok 30 iráni drónnal támadtak ukrán célpontokat délkeletről, a Krím-félsziget felől, keletről, az Azovi-tenger térségéből és északról, a kurszki körzetből. A harminc támadó gépnek alig több mint a felét tudta csak lelőni az ukrán légvédelem
– írja a kijevi Dzerkalo Tizsden. Korábban a viszonylag könnyebben megsemmisíthető iráni drónok 75–95 százalékát semlegesítette az ukrán védelem.
Kijevi szemszögből nézve nem alakulnak jól a nemzetközi körülmények. Mindenek előtt a 2024-es amerikai elnökválasztások bizonytalan kimenetele, Donald Trump esetleges visszatérése, ezzel Amerika, mint fő támogató lehetséges elvesztése aggaszthatja az ukrán katonai-politikai tervezőket. Európában sem jobb a helyzet. Jövőre lesznek az integrációs folyamatokra döntő hatású európai parlamenti választások, ezzel kapcsolatban az EU egyes tagállamainak érezhető jobbra tolódása, az EP-ben forrongó korrupciós ügyek emelendők ki. A lengyel-ukrán feszültség (gabonaimport, történelmi sérelmek), a szlovák választások kimenetele sem kedvez a megszállt ukrán területek, a Krím katonai úton való visszaszerzésének.
Oroszország nem várt szívóssága a nyugati szankciók kapcsán sem Ukrajnának dolgozik. Emellett a globális helyzetben bekövetkezett változások, a Nyugat, Amerika által meghatározott világrendnek támasztott keleti – elsősorban kínai – kihívás, a pekingi ellenőrzéssel folyó oroszországi–észak-koreai közeledés, az állítólagos katonai szállítások sem kedveznek a Kijev által kitűzött célok megvalósításának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.