Viszlát, GFM, rég találkoztunk, Nemzetgazdasági Minisztérium

Várhatóan jövő szerdán szavaz az Országgyűlés arról a Hende Csaba által benyújtott törvényjavaslatról, amelynek értelmében az eddigi Gazdaságfejlesztési Minisztériumot Nemzetgazdasági Minisztériummá nevezik át január 1-jétől.

A tárca új neve ismerősen csenghet azok számára, akik követik a politika eseményeit, hiszen azonos nevű minisztérium már 2010 és 2018 között is létezett, előbb Matolcsy György, majd Varga Mihály vezette. A minisztérium a 2018-as választás után Pénzügyminisztériumként működött tovább, mellette 2022-ben jött létre a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A döntésre ráadásul alig pár nappal azt követően kerül sor, hogy Nagy Mártont egy kormányhatározattal kinevezték a Gazdasági Kabinet élére. Az új kabinet a korábbi Gazdasági Kabinet és a Növekedési és Versenyképességi Kabinet összevonásával jött létre, és szinte minden fontos gazdaságpolitikai kérdést Nagy Márton hatáskörébe rendelt.

A frissen benyújtott törvényjavaslat újabb jele lehet annak, hogy a gazdaságpolitikus befolyása erősödik a kormányban, egyben új gazdasági csúcsminisztérium születését is előrevetíti. 

Nagy Márton egy, a héten adott interjújában arról beszélt, hogy a fogyasztás felpattanása lehet a növekedés beindulásának kulcsa, mivel az magával hozhatja a beruházások felépülését is. Azok ugyanis leginkább azokban a szektorokban estek vissza, amelyek főként a belföldi keresleten alapulnak. Miután a reálbérek növekedése már visszatért a pozitív tartományba, erre jó is az esély.

A magas béreket azonban a vállalatoknak is ki kell tudniuk gazdálkodni, ezért a kevésbé versenyképes iparágakban szükség lehet a konszolidációra, amely már el is indult egyes területeken, illetve mérethatékonysági előnyöket is hozhat magával. A miniszter arra is ígéretet tett, hogy jövőre akkor is hazánkban lesz a legmagasabb a GDP-növekedés, ha nem kapjuk meg az uniós forrásokat.