Az országaiban tavaly 1,14 millió ember nyújtott be menedékkérelmet a szervezet menekültügyi ügynökségének (EUAA) szerdán nyilvánosságra hozott adatai szerint – ez a legmagasabb szám a 2015–2016-os migránsválság óta.
Fotó: Patrick Pleul / DPA / AFP
A statisztika a Reuters szerint ismét felszítja majd a vitát a migrációról és a radikális jobboldali érzelmeket a júniusi európai parlamenti választás előtt. Előrejelzésekben eddig is azt közölték, hogy jelentősen megerősödik majd a radikális jobboldal az EP-ben.
Változatlanul a szírek és az afgánok nyújtják be a legtöbb menedékkérelmet, az viszont újdonság, hogy
a harmadik helyen a török állampolgárságúak állnak,
akiknek a száma 82 százalékkal nőt az előző évhez képest.
Rekordmagasra, majdnem 11 600-ra ugrott az érkező palesztinok száma is Izrael és a Hamász háborújának kitörése óta. Lehetnek azonban ennél többen is, mert az uniós tagállamok többsége nem ismeri el Palesztinát önálló államként, így nehézségeket okoz a regisztrációjuk – emlékeztetett a hírügynökség.
Fotó: Jens Schlueter / AFP
Németország maradt tavaly is az első számú célország, ott nyújtották be a menedékkérelmek majdnem egyharmadát, míg relatív értékben Ciprus vezet, ahol egy menedékkérő jut minden 78 lakosra.
Bár a 2023-as menedékkérelmek száma éppen csak elmarad a 2016-ostól, nem számít bele az a 4,4 millió ukrán, aki az EU-ba menekült az orosz invázió elől, nekik ugyanis nem kell formális kérelmet benyújtaniuk.
A hírügynökség arra is emlékeztetett, hogy az EU határügynöksége,
a Frontex a múlt hónapban regisztrálta a legtöbb illegális érkezőt 2016 óta.
A magas számok miatt egyre élesedik a vita arról, hogyan lehetne megfékezni a migrációt, mivel egyes helyi hatóságok jelentősen túlterheltek. A német települések és önkormányzatok szövetsége is figyelmeztetett, hogy az ország elérte a befogadóképessége határát, változtatni kell a migrációs politikán európai és nemzeti szinten is.
Fotó: AFP
Az EU a 2015–2016-os válság óta megszigorította a külső határok ellenőrzését és a menekültügyi törvényeket, megállapodásokat kötött közel-keleti és észak-afrikai országokkal a menekülni szándékozok helyben tartásáról.
Emellett decemberben megszületett a mérföldkőnek számító megállapodás is az új szabályokról, amelyek célja, hogy a migránsok befogadásával járó költségeket és munkát egyenletesebben osszák meg, és korlátozzák a beutazók számát. Egyes felek szerint azonban ezek a szabályok nem mennek elég messzire.
