Hadjárat indul a bérhackerek ellen, a nagyhatalmaknak elegük lett a céges kémkedésekből

Az Egyesült Királyság vezetésével több mint 35 ország írt alá egy olyan nemzetközi megállapodást, melyben fellépnek a bérhackerek (hackers-for-hire) és a célzott kibertámadások végrehajtására használt eszközök kereskedelmi piaca ellen. A brit miniszterelnök-helyettes, Oliver Dowden egy kétnapos konferenciát fog vezetni, amelyen az országok és a vállalkozások megvitatják, hogyan kezeljék a rosszindulatú eszközök kereskedelmi piacát és az általuk nemzetközi biztonságot fenyegető veszélyeket.

Az Egyesült Királyság mellett Franciaország vállal prominens szerepet a konferencia lebonyolításában, melyen olyan neves cégek is részt vesznek, mint az Apple, a BAE Systems, az Alphabet (Google) és a Microsoft. 

Az NCSC hangsúlyozta, hogy már elterjedt a módszer, miszerint rosszindulatú eszközöket használnak, hogy hozzáférést szerezzenek átlag polgárok eszközeihez, lehallgassák a telefonbeszélgetéseiket, magánjellegű fényképeket és videókat szerezzenek meg, és távolról kezeljék a hozzáfért eszközök kameráit és mikrofonjait – írja a The Independent.

„A kereskedelmi forgalomban kapható kiberbehatoló eszközök elterjedése tartós probléma, mivel a rosszindulatú kiberműveletek végrehajtására való képesség iránti igény folyamatosan növekszik” – mondta Paul Chichester az NCSC képviseletében. A kiberbiztonsági központ becslése szerint ez jelenleg nagymértékben történik, és évente több ezer embert vesznek célba világszerte. Az NCSC szerint a bérhackereket legtöbbször vállalati kémkedéssel bízzák meg és az általuk elért eszközökhöz olyan ellenséges államok férhetnek hozzák, melyek fenyegetést jelentenek az Egyesül Királyságra.

 – mondta Dowden és hozzátette, büszke, hogy az Egyesült Államok világelsőként lép fel a kiberfenyegetések és az innováció terén. A Pall Mall folyamat keretében kötött megállapodás részeként mérlegelni fogják a felelőtlen magatartás visszaszorítását célzó intézkedéseket, valamint az ágazaton belüli elszámoltathatóság, átláthatóság és felügyelet javítását is.

Egy 2023 novemberi jelentésből kiderült, hogy a kibertámadások közel fele NATO-tagállamok ellen irányult, míg 40 százalékuk célpontjai a kritikus infrastruktúra kiépítésében és fenntartásában részt vevő kormányzati vagy magánszektorbeli szervezetek voltak. Idén a fő motiváció az információlopás, a kommunikáció titkos megfigyelése vagy az emberek hírfogyasztásának manipulálása volt.