Két éve tart az ukrán háború – hogy változott a haditechnika és a stratégia?

Ukrajna két éve harcol Oroszország ellen, hogy felszabadítsa területeit és visszaszorítsa Oroszországot – de az utánpótlás, a taktikai hibák, és a sík terep miatt a tavalyi, nagy reményekkel beharangozott ukrán ellentámadás alig hozott eredményt. 

Dél-Ukrajna tágas, nyílt mezőgazdasági területein nem sok fedezék áll a harcoló felek rendelkezésére. Így felértékelődött a drónok szerepe. Az ukránok beharangozott ellentámadásának megindulása előtt Oroszországnak hónapok álltak rendelkezésére, hogy felkészüljön a védelemre.

Lövészárkok, páncéltörő akadályok, árkok és megerősített bunkerek sora sorra épült, gyakran kilométeres mélységű gátat képeznek, amely hatékonyan fékezi az ukrán erőket. Az ellentámadás így lassú, kimerítő hadviselésbe fulladt. Az oroszok stratégiája a jelek szerint sikeres: 

Az orosz katonák minősége, kiképzettsége megkérdőjelezhető ugyan, de így is képesek lelassítani az ukrán előrenyomulást. Ebben nagy számú megfigyelő drón áll rendelkezésükre, ezek megakadályozzák, hogy az ukrán hadsereg meglepetésszerű támadásokat intézzen ellenük.

Drónok harca

Az új és a régi fegyverek keveredése megváltoztatta a háború dinamikáját. Néhány új taktikát fejlesztettek ki, új fegyverrendszereket vetettek be, miközben újra felfedezték a korábban múzeumba küldött tankok fontosságát. Oroszország nagyon későn kezdte el használni az új fegyvereket, főleg a drónokat, és ennek meg is fizette az árát, mivel az ukrán tüzérség sikeresen szállt szembe az orosz páncélosokkal és gyalogsággal – áll az Al Jazeera elemzésében. 

A védekező erőknek a drón-technológia is segített, kisebb drónokkal gránátokat dobtak az orosz állásokra, demoralizálva a lövészárkokban rekedt csapatokat. Az ukrán tüzérség arra használta is használta a drónokat, hogy az orosz csapatok, tankok gyors felderítése után minél gyorsabban nyisson tüzet rájuk. 

Az oroszok azonban levonták a szükséges tanulságokat és fordítottak a helyzeten. A riválisok mindketten felismerték nemcsak a megfigyelő drónok, hanem a nagyobb hatótávolságú drónok értékét is, amelyekkel értékes célpontokra lehet lecsapni mélyen az ellenséges vonalak mögött. Oroszország több száz iráni importált Shahed–136 drónt használt olcsó cirkálórakétaként. Bár ezek viszonylag lassan repülnek, mégis segítenek az ukrán légvédelem lekötésében, továbbá kimerítik az ukrán rakétakészleteket, csökkentik a védelmi képességet. Az ukránok számára kissé megkésve, de világossá vált, hogy az olcsó, hatékony, felfegyverzett drónok milyen fontosak a modern háborúban, képesek ellensúlyozni sokkal gyengébb légierejüket. 

Drón dömping

Ukrajna olyan drónok tömeggyártását tervezi, amelyek akár ezer kilométer távolságra lévő célpontokat is képesek megsemmisíteni, így elméletileg Moszkva és Szentpétervár is hatótávolságon belülre kerülhet. Ennél is fontosabb, hogy a pályaudvarok, kikötői létesítmények, vasúti raktárak és laktanyák is potenciálisan tűz alá kerülhetnek, ami tovább nehezítené az orosz logisztikai kihívásokat a frontvonalon lévő erők ellátásában.

Mihailo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettese közölte, hogy tavaly 

úgy, hogy az alkatrészek legalább felé helyben gyártsák. Így próbálják meg ellensúlyozni a csökkenő amerikai támogatást. 

Függetlenül attól, hogy ki nyeri az amerikai elnökválasztást, valószínű, hogy csökken az ukránoknak nyújtott amerikai támogatás, ha másért nem, például azért, mert az izraeli háború megosztja a nyugat erőforrásait és figyelmét. Az orosz (szovjet) hadiipar ezzel szemben úgy lett kiépítve, hogy a teljes NATO ellen biztosítsa az ország hadianyag szükségletét. Moszkva az orosz GDP 6,5 százalékát fordítja a kieső hadianyagok pótlására - kapacitásai tehát nagyságrendekkel nagyobbak, mint az ukránok lehetőségei. 

Segítség nélkül

A Royal United Services Institute (RUSI) nevű agytröszt e hónapban közzétett becslése szerint Oroszország jelenleg havonta 125 harckocsit képes gyártani, ami több mint elég a közelmúltbeli harcokban megsemmisült harckocsik pótlására. Az ukránoknál a drónok és a tüzérségi lőszerek hazai gyártásának fellendítése prioritásnak számít, pontosan tudják, hogy csak korlátozottan számíthatnak az amerikai és az európai segítségre. A számok brutálisak: az  intézet elemzése szerint

A harcok nagy része nagy távolságból zajlik, a tüzérség így mindkét fél számára kulcsfontosságú.

Ebben a küzdelemben Oroszország áll nyerésre. Az orosz ipar jelentősen felgyorsította a tüzérségi lövedékek és a rakétaindító rakétarendszerek (MLRS) gyártását, valamint nagy mennyiségben importált észak-koreai tüzérségi lőszereket és ballisztikus rakétákat. Az oroszok minden egyes ukrán lövedékre öt másikkal tudnak reagálni. 

A katonai stratégák és beszerzési vezetők szerte a világon árgus szemekkel figyelik a fejleményeket – és számos kemény tanulságot kellett levonniuk. A háború előtti tüzérségi termelésre vonatkozó becslések szánalmasan kicsik voltak, az ukrán konfliktus megmutatta, hogy mekkora ipari teljesítményre van szükség, ha egy oroszhoz hasonló vagy annál nagyobb (például kínai) hadsereg ellen kell harcolni. Nagy tanulság az is, hogy a rakéta- és drón készletek is milyen alacsonyak.

A legtöbb szárazföldi támadórakéta még a hidegháborúból maradt meg, és többnyire nukleáris töltetű lett volna. Ezekből – a nukleáris töltet miatt – néhány száz darab is elég lett volna. Ma azonban már világos, hogy több ezerre lenne szükség, ami azt jelenti, hogy 

Ugyanígy a többszintű légvédelmi rendszereknek is immár az olcsó rakéták bőséges mennyiségére kell támaszkodniuk. Szükség esetén ezek gyártása gyorsan növelhető. 

Például a Storm Shadow rakéták – amelyek hatótávolsága meghaladja a 250 kilométert – rendkívül hatékonyak ugyan, de drágák és hosszú időbe telik a gyártásuk. Olcsó alternatívákra van szükség.

A harckocsik reneszánsza

Az orosz invázió előtt a nyugati hadseregek sorra szabadultak meg feleslegesnek ítélt harckocsijaiktól. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a harckocsik – megfelelően védve és egy kombinált fegyveres támadás részeként – még mindig nagyszerűen használhatók a csatatéren, és továbbra is félelmetes fegyverek maradnak.

A modern háború legfontosabb fegyverei azonban kétségkívül a drónok lesznek. Egy ukrán katona nemrégiben a Politicónak adott interjújában megjegyezte, hogy a tüzérségi egységek pontossága 250 százalékkal nőtt, amikor drónokkal párosították őket.