Irán: minden muszlim ország szakítsa meg a kapcsolatokat Izraellel

Minden muszlim kormánynak meg kell szakítani a gazdasági és politikai kapcsolatokat Izraellel, legalább ideiglenesen – jelentette ki Ali Hámenei iráni legfelsőbb vezető a korábban Twitternek hívott X-en. Szerinte ez a lépés népszerű lenne minden muszlim országban, egyben sajnálatosnak nevezte, hogy egyes muszlim országok a zsidó államot segítik.

Irán már korábban is határozottan állást foglalt az izraeli háborúban: tavaly novemberben például felszólította a muzulmán országokat, hogy fegyverezzék fel a palesztinokat és minősítsék terrorszervezetnek az izraeli hadsereget. Korábban pedig azt követelte, hogy szakítsák meg a gazdasági kapcsolataikat a zsidó állammal.

Barátból ellenség

Izrael és Irán az 1950-es évektől kezdve, az utolsó iráni uralkodó, Mohammad Reza Pahlavi sah uralkodása idején szövetségesek voltak, de a barátságnak az 1979-es iráni iszlám forradalom gyorsan véget vetett. Az ország új vezetői határozottan Izrael-ellenes álláspontot foglaltak el, és a zsidó államot imperialista hatalomnak minősítették a Közel-Keleten.

A perzsa állam rendszeresen támogatja az Izrael ellen harcoló csoportokat, a palesztin Hamászt, valamint a libanoni Hezbollah milíciát. Tovább rontja a helyzetet, hogy Izrael az iráni atomprogramot, a lehetőséget, hogy Iránnak atomfegyvere lesz, egzisztenciális fenyegetésnek tartja. Izrael többször is nyilvánvalóvá tette, hogy ha Irán eljutna az atomfegyver kifejlesztésének határára,

Az ország hasonlóan járt el Irak esetében 1981-ben és Szíriában 2007-ben. Szintén vitás pont, hogy a szíriai polgárháborúban Irán katonai jelenlétet épített ki az országban, hogy támogassa szövetségesét, Bassár el-Aszad elnököt, és megkönnyítse a Hezbollahnak szánt fegyverek szárazföldi szállítását Iránból Irakon és Szírián keresztül Libanonba.

A hónap elején Izrael légicsapást mért az iráni konzulátusra Damaszkuszban, az akcióban két iráni tábornok és öt katonai tanácsadó halt meg. Az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah bosszút esküdött. Teherán esetleges megtorlása felvetette egy szélesebb körű, az egész Közel-Keletre kiterjedő háború veszélyét, mivel a légicsapást a perzsa állam nem hagyhatja válasz nélkül.

Eddig Irán elkerülte, hogy közvetlenül belépjen a harcba, bár helyi szövetségesei többször támadtak izraeli és amerikai célpontokra. Az elemzők szerint az ország vezetése nem akar totális háborút Izraellel vagy az Egyesült Államokkal, amely veszélyeztetné hatalmának megtartását, és továbbra is helyi szereplőket használna arra, hogy kisebb támadásokat hajtson végre Izrael ellen.