Egy új kutatás bebizonyította: a szarvasmarha igenis segít a klímaváltozás elleni harcban
A klímaváltozás gyorsulása mellett egyre erősödik a nymás annak érdekében, hogy tegyünk valamit a folyamat lelassítása érdekében. Ez pedig a gazdákat is érinti, ám ez erőteljes ellenállásba ütközik, elég ha az Európán végigsöprő gazdatüntetésekre gondolunk.
Különösen nagy figyelmet kap az agrárszektoron belül az állattenyésztés, hiszen az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete szerint a szektor felel az üvegházhatású gázok kibocsának 11,1százalékáért. Ám egy friss kutatás szerint könnyen lehet, hogy ok nélkül démonizálják a szarvasmarhákat, ugyanis az állatok valójában nem erősítik, hanem éppen ellenkezőleg mérséklik a klímaváltozást.
A Just the News beszámolója szerint az Alltechs és az Archbold kutatása szerint rosszul tekintünk a szarvasmarha-tenyésztés szerepére az üvegházhatású gázok, különösen a metán légkörbe jutásában.
A szarvasmarhatartás metánkibocsátását sokféleképpen próbálják csökkenteni
A szarvasmarhák metánkibocsátását azonban nem csupán azzal próbálják csökkenteni, hogy az étrendünk megváltoztatását hirdetik, hanem más megoldásokkal is kísérleteznek. Így például a Bill és Melinda Gates Alapítvány 4,8 millió dollárt adott egy londoni vállalatnak, mely gázálarcot fejleszt a szarvasmarhák számára, hogy orvosolja a tehenek által kilélegzett metán problémáját.
Más megoldások pedig a szarvasmarhák eledelébe kevert adalékanyagokkal csökkentené a metánkibocsátást.
Azonban a most megjelent kutatás eredményei szerint nemcsak a kérődző állatok által kibocsátott metánt kell figyelembe venni, hanem a tehéntartás teljes ökoszisztémájának hatásait. A tanulmány egy floridai, vizenyős területen tartott szarvasmarhák metánkibocsátását vizsgálta és arra jutott, hogy annak csak 19-30 százalékát adják a tehenek, a többi a talajból érkezik. Ráadásul a szarvasmarhák eltávolítása nemhogy csökkentené, de növelné a légkörbe jutó metán mennyiségét.
A metán klímagyilkos, de gyorsan elpárolog
A metán tízszer károsabb az üvegházhatás szempontjából, mint a szén-dioxid, ám légkörbe jutva csak 12 év alatt lebomlik, így a metánkibocsátás csökkentése gyorsabban segíthet megfékezni a bolygó felmelegedését, mint a szén-dioxidé.
Azonban hiba a szarvasmarhák kibocsátására ugyanúgy tekinteni, mint arra, ami a fosszlis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik, a mezőgazdaság ugyanis annál bonyolultabb folyamat.
A szarvasmarhák által elfogyasztott növényi melléktermék kezelése ugyanis szintén az üvegházhatású gázok kibocsátásával jár.
A narancslé-gyártás során keletkező narancsrost komposztálása ötször annyi kibocsátással jár, mint annak megetetése a tehenekkel. Ha pedig a szeméttelepre küldjük a kibocsátás az ötvenszeresére nő.
A szarvasmarhák az ökoszisztéma részei
A haszonállatok ugyanis a karbonciklus részét képezik, ezért érdemes kibocsátásukat ökoszisztéma szempontjáéból vizsgálni. A kutatás feltárta, hogy azok a területek, amelyeken nem legeltettek szarvasmarhákat, több károsanyagot engedtek a légkörbe. Ugyanis a legelőkön élő növények a gyökérzetük fejlesztésére fókuszálnak, több széndioxidot vagy épp metánt kötve meg, mint azok a növények, melyek felfelé nőnek. A legeltetés az elhalt növényi törmeléket is eltávolítja, melynek bomlása további kibocsátással jár.
A kutatás szerint azok a legelők, ahol nincsenek szarvasmarják így több karbont bocsátanak ki, mint azok, ahol állatokat tartanak. Ugyanakkor érdemes azt is figyelembe venni, hogy
csak a floridai vizenyős területen végezték a a vizsgálatot, így kérdéses, hogy annak eredményei hasonlóak-e szárazabb klímákon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.