Mennyire kell aggódnunk a madárinfluenza miatt?

A szárnyasok után egyre több fajban jelenik meg a madárinfluenza, beleértve a haszonállatok és házikedvenceink között is, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig egy újabb világjárvány kitörésétől tart. A koronavírusból sokat tanultunk, de vajon mennyire vagyunk felkészülve arra, hogy valami egyenesen a napi betevőnkön keresztül támad?

2022-ben a Bass Rock, a skót partoknál lévő vulkanikus sziget, amely a világ legnagyobb szulakolóniájának adott otthont, egy hónap alatt temetővé vált, ahol több ezer tetem borította be a hideg sziklákat.

A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) zombivá vált, amely a szezonális elődökkel ellentétben soha nem tűnt el igazán. Az azt okozó vírus, a H5N1 azóta átugrott olyan fajokra, mint a nyércek, a fókák, a delfinek, a vidrák és a macskák – most pedig már a szarvasmarhákban is kimutatták a betegséget.

Hétfőig kilenc amerikai államból jelentettek járványkitörést tejelő teheneknél, valamint egy texasi tejipari dolgozó tesztje is pozitív lett. A tejellátásában országszerte a vírus töredékeire bukkannak. Most pedig egy amerikai genomikai elemzés szerint a 2.3.4.4b néven ismert változat hónapok óta, talán már decembertől kezdődően csendben terjed a szarvasmarhák között.

A vírus általában nem terjed át emberről emberre, de nem szabad félvállról venni, hogy észrevétlenül új emlős gazdaszervezetekbe vonul, mivel minden fertőzés lehetőséget ad a mutációra. Az amerikai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) szerint a közegészségügyi kockázat egyelőre még alacsony, ám felkészültek arra a lehetőségre, hogy az influenza egyszer csak az emberek között is terjedni fog.

– nyilatkozta a Financial Timesnak Paul Digard, az Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének influenza-virológusa, aki szerint a H5N1 fenyegetési szintje jelentősen megugrott.

Hogy a madárinfluenza pontosan hogyan jutott át a szarvasmarhákba, nem világos; valószínű azonban, hogy a tehenek fertőzött takarmányt vagy vizet vehettek fel. A tudósok úgy vélik, hogy a vírus ezután nem a levegőn, hanem mechanikus úton, például közös fejőgépeken keresztül terjedt az állatok között.

Védekezés a madárinfluenza ellen

A WHO a nyers, azaz pasztőrözetlen tejtermékek fogyasztásától óv az olyan kórokozók, mint a szalmonella és az E-coli ellen; egy hónapja a H5N1 is felkerült a listára. A pasztőrözött tej fogyasztásával történő megfertőződés esélye azonban egyelőre igen csekélynek tekinthető, mivel az eddigi vizsgálatok nem mutattak ki élő vírust a mintákban.

A pasztőrözött tejben található vírusfragmentumok azonban arra utalnak, hogy a fertőzött tehenek tünetmentesek lehetnek – a betegség tehát anélkül terjedhet, hogy azt a gazdák vagy a kutatók könnyen észrevehetnék.

A legnagyobb veszélyt az úgynevezett „átrendeződés” jelenti, amikor két influenzavírus, amely ugyanabban a gazdatestben kering, genetikai anyagot cserél.

– figyelmeztetett Digard.

Szerencsére már léteznek előzetesen engedélyezett, pandémiára való felkészüléshez szükséges vakcinák, amelyek gyorsan adaptálhatók, többek között a GSK és az AstraZeneca által a H5N1 vírus ellen kifejlesztett oltások – a pontos törzs azonosítása után ezeket frissíteni lehetne, és gyorsan a gyártósorokra kerülnének.

Azonban nem szabad elfelejteni, 1997-es megjelenése óta a H5N1 vírus a vele fertőzött mintegy 900 ember mintegy felét megölte.