Légvédelem nélkül maradt a NATO keleti határa
A NATO belső jelentése alapján Európa a szövetség keleti határának megvédéséhez szükséges légvédelmi képességének csak a töredékével rendelkezik, megmutatva, hogy a kontinens még a több mint két éve tartó orosz–ukrán háború mellett is sebezhető maradt.
Az ukrajnai háború megmutatta, hogy a modern harctéren a légvédelem az egyik legfontosabb eszköz, amivel egy hadsereg rendelkezhet: enélkül a katonai célpontok, az infrastruktúra és a lakosság is sebezhető marad, a levegőből érkező támadások pedig a frontvonalakon elért sikereket is semmissé tehetik.
A NATO jelentése szerint azonban Európa nem tanult az ukrán kudarcokból – a keleti határon ugyanis a megfelelő védelemhez szükséges kapacitásnak csak az öt százalékát tudja biztosítani.
A Financial Times értesülése szerint a szövetség több magas rangú vezetője is arra figyelmeztetett, hogy „Kelet-Európa egyáltalán nincsen felkészülve egy invázióra”, amelynek első fázisa nagy méretű légi támadásokat foglalna magába. A határvonal a rakéta-, drón- és tüzérségi támadásokra sincsen felkészülve, ami az egész kontinenst sebezhetővé teszi.
Ez a hiányosság várhatóan központi témája lesz a NATO külügyminisztereinek csütörtökön kezdődő prágai találkozóján, amelyen, bár csak előkészítené a szövetség júliusi, Washingtonban tartandó csúcsát, a tisztviselők megpróbálnak gyors megoldást találni a védelmi kapacitás bővítésére.
Ukrajna 2022 februárja óta számtalanszor megtapasztalhatta, hogy mit jelent, ha egy országnak nincsenek megfelelő légvédelmi képességei:
- a támadók távolról, emberveszteség nélkül tudják elpusztítani a védelmi állásokat;
- a hadseregek működését biztosító felszerelés- és lőszerraktárak, kommunikációs központok, parancsnoki főhadiszállások és repülőterek is szabad prédává válnak;
- a katonai mellett a civil infrastruktúra is könnyen támadható, ezzel letörve a lakosság morálját;
- valamint a katonai drónok elterjedésével a honvédők a lopakodó bombázások és a hírszerzés ellen sem tudnak védekezni.
Nem meglepő, hogy Kijev folyamatosan lévédelmi felszereléseket követel nyugati támogatótól – a modern hadviselésben ezek az eszközök létszükségletté váltak.
Az európai lemaradás régóta ismert, csak a mértékéről nem voltak pontos adatok, és már több NATO-tagállam is elkezdett dolgozni azon, hogy kijavítsa ezt a hiányosságot. Ilyen például a Németország által támogatott Sky Shield-projekt, amely az izraeli Vaskupolához hasonlóan teljes lefedést biztosítana a kontinens számára.
A múlt héten Lengyelország és Görögország felszólította az Európai Bizottságot, hogy segítsen egy páneurópai légvédelmi rendszer kidolgozásában és esetlegesen finanszírozásában:
A légvédelem hiánya miatt sebezhetők vagyunk, a katonáink és a lakosság sincsenek biztonságban, így sürgősen be kell hoznunk a lemaradásunkat. Ha nem tanuljuk meg az ukrán leckét, ugyanazokat a hibákat fogjuk elkövetni
– írta Kiriakosz Micotakisz görög és Donald Tusk lengyel miniszterelnök a közös levelében, amelyet Ursula von der Leyennek címeztek. Ez a javaslat a bizottság elnöke számára nem újdonság, mivel maga is hónapok óta azért kampányol, hogy Brüsszelt egy közös uniós védelmi projekt élére állítsa.
Szerencsére Európa saját hadi vállalatai képesek lennének legyártani a teljes lefedéshez szükséges légvédelmi eszközöket, valamint egy kontinentális érzékelőrendszer felépítése is szóba került a legutóbbi NATO-csúcson.
Az EU tagállamaira nehezedő gazdasági problémák, valamint az Ukrajnának adott óriástámogatások mellett azonban kétséges, hogy a tervezett légvédelmi vonal a közeljövőben valósággá válhat.
Ezer Patriot légvédelmi rakétát tervez beszerezni a NATOTöbb NATO-tagállam, közöttük Németország és Spanyolország, szerződést írt alá maximum ezer Patriot légvédelmi rakéta vásárlásáról. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.