BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Anniversary of the nuclear phase-out - dismantling of the Isar 2 nuclear power plant15 April 2024, Bavaria, Essenbach: The decommissioned Isar 1 (l) and 2 nuclear power plants. PreussenElektra provides information on the dismantling of the Isar 2 nuclear power plant. Photo: Armin Weigel/dpa (Photo by ARMIN WEIGEL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP) nukleáris

Nukleáris forradalmat indíthat el az ukrajnai háború

Az atomenergia egyre kevésbé tabutéma, a nyugati kormányok egyenesen az atomerőmű-építési terveiket porolják le.

A csernobili atomkatasztrófa, illetve a fukusimai baleset sok évre befeketítette a nukleáris energiát, most azonban a technológia reneszánszát élheti – szintén Ukrajnának köszönhetően. Az orosz–ukrán háború okozta energiaválság, valamint a klímaváltozás növekvő hatásai miatt ugyanis a technológia ismét pozitív erővé válhat, mivel a világ országai igyekeznek minél olcsóbb, megbízhatóbb és tisztább energiaforrásokat találni – írta a Bloomberg.

Anniversary of the nuclear phase-out - dismantling of the Isar 2 nuclear power plant15 April 2024, Bavaria, Essenbach: The decommissioned Isar 1 (l) and 2 nuclear power plants. PreussenElektra provides information on the dismantling of the Isar 2 nuclear power plant. Photo: Armin Weigel/dpa (Photo by ARMIN WEIGEL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP) nukleáris
Atombomba helyett nukleáris erőművek fogják beborítani Európát / Fotó: AFP

Amikor a 2022 februárjában kirobbanó ukrajnai háború első éve a végéhez közeledett, az uránt fontonként 50 dollár körül kereskedték, az elemzők pedig arra számítottak, hogy az Oroszországból származó nukleáris fűtőanyag behozatalának amerikai tilalma meredeken meg fogja emelni az árakat.

Ez meg is történt: 2024-ben pedig már 70 dollár közelében mozog az árfolyam. Bár a kereskedelmi korlátozásokat követő drágulás nem meglepő, a Nyugat uránéhsége megugrott.

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a nukleáris energia, amely sokáig mumusként élt az emberek fejében, hirtelen újra népszerűvé vált, ami új erőművek építéséhez és a fűtőanyagok iránti igény növekedéséhez vezetett.

Az energiaválság súlyos károkat okozott, főleg az EU-ban, az ellátásbiztonság pedig kiemelt céllá vált a legtöbb tagállamban. Sokan visszatértek a szénhez, hiába ígértek korábban kibocsátásmentességet a következő évtizedekre, mások pedig a szél- és naperőművektől várták a megváltást, ám csalódniuk kellett megbízhatatlanságuk miatt. 

 

Nukleáris reneszánsz

Az atomenergia a szennyező, drága vagy gyenge alternatívák mellett kiváló választássá vált:

  • rossz híre ellenére a technológia biztonságos, és csak kevés hulladékot termel;
  • a sugárzás mellett – amelynek kicsi a valószínűsége – a nukleáris termelés nem szennyezi a környezetet;
  • a technológia a múlt század maroknyi balesete óta rengeteget fejlődött, s bár a kezdeti befektetés drága, hosszú távon garantáltan megtérül;
  • az urán felhasználása rendkívül költséghatékony, és kis mennyiség is elég hosszú távú termelésre.

Az atomerőművek folyamatos, stabil ellátást tudnak biztosítani, amelyet nagyobb energiaigény esetén ki lehet egészíteni megújuló energiaforrásokkal vagy fosszilis tüzelőanyagok égetésével. A technológia előnyei akkorák, hogy még az azt szabotáló zöldpárti politikusok is kezdenek irányt változtatni az ügyben.

Márciusban harminc ország, valamint az Európai Unió képviselői megegyeztek a nukleáris energia felélesztéséről és támogatásáról, leszögezve, hogy a technológiára ma nagyobb szükség van, mint valaha.

Az atomerőművek az energiabiztonság, a környezetvédelem és a költséghatékonyság szempontjából is létfontosságúvá válhatnak a jövőben, ez pedig abban is közreműködhet, hogy a kutatók a nukleáris termelés legkisebb hibáit is kijavítsák, ezzel biztosítva, hogy a balesetek ne árnyékolhassák be a technológiát.

Teljes hátraarc – Európa újjáéleszti az atomenergiát

A Nyugat ráeszmélt, hogy a klímaváltozás akadályozása fontosabb, mint a nukleáris katasztrófáktól való félelem. Évek óta tartó bizonytalanság után a világ országai beálltak az atomenergia mögé – ezt bizonyítja az EU-csúcs előtti közös nyilatkozat. Már csak az a kérdés, hogy az erőműveit leépítő, a megújuló forrásokra építő Európa mikorra tudja újraindítani atomerőműveit.

 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.