Fontos határozatokban rendezte az unióba érkező menekültek ügyét az Európai Unió Bírósága
Egy európai uniós tagállam nem köteles automatikusan elismerni a más tagországban biztosított menekültjogállást – olvasható az Európai Unió Bíróságának kedden Luxembourgban közzétett határozatában.
A határozat előzménye, hogy egy szír állampolgár nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be Németországban, miután Görögországban menekültként ismerték el. Egy német bíróság megállapította, hogy ezen állampolgárt Görögországban – a menekültek ottani életkörülményei miatt – embertelen vagy megalázó bánásmód komoly veszélye fenyegeti, és ezért nem térhet vissza oda. A német menekültügyi hatóság azonban elutasította a menedékkérelmét, ami miatt az érintett panaszt tett a német bíróságon.
Az illetékes német bíróság iránymutatásért fordult az EU bíróságához, és azt szeretné tudni, hogy ilyen esetben a nemzeti menekültügyi hatóság köteles-e automatikusan elismerni az érintett személy menekültstátuszát, vagy elvégezheti-e kérelem újbóli vizsgálatát.
Az Európai Bizottság szerint egyes újságok hazudnak a magyar bírságról, megmagyarázták az ítéletetA sajtóban számos cikk jelent meg a Magyarországot sújtó nyolcvanmilliárd forintos bírságról. Az Európai Unió Bírósága azt állapította meg, hogy hazánk az uniós irányelveket megszegve járt el az illegális bevándorlókkal szemben. Az Európai Bizottság most megmagyarázta az ítélet okait. |
Az uniós bíróság határozatában kimondta:
az uniós jog szerint a tagállamok nem kötelesek automatikusan elismerni a más tagállam által hozott, a menekültjogállást elismerő határozatokat, és elvégezhetik a kérelem újbóli vizsgálatát.
A tagállamnak mindazonáltal teljes mértékben figyelembe kell vennie a másik tagállam határozatát, valamint „az e határozatot alátámasztó tényezőket”.
Ennek érdekében a lehető leghamarabb meg kell kezdenie a menekültstátuszt elsőként elfogadó hatósággal való információcserét. Ha a kérelmező megfelel a menekültstátuszra irányuló kérelem feltételeinek, a hatóságnak el kell ismernie e jogállást, és nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel
– hívta fel a figyelmet az uniós bíróság.
Kedden az EU-bíróság egy másik ügyben is döntést hozott, amelyben kimondja, hogy
egy uniós tagállam nem adhatja ki unión kívüli ország állampolgárát a származási országának, ha egy másik tagállamban menekültként ismerték el.
Ennek az ügynek az érintettje egy emberöléssel gyanúsított, kurd származású török állampolgár, akinek Törökország a kiadatását kérte Németországtól. A szóban forgó személyt korábban menekültként ismerték el Olaszországban azzal az indokkal, hogy a Kurd Munkáspártnak (PKK) nyújtott támogatása miatt a török hatóságok részéről politikai üldöztetés fenyegeti.
A német hatóságok megkeresésére az uniós bíróság azt a választ adta, hogy a menekültjogállás Olaszországban történt elismerésével ellentétes az érintett kiadatása a származási országának, ahonnan elmenekült. Amíg az olasz hatóságok nem vonják vissza e jogállást, a kiadatást meg kell tagadni. Ha pedig visszavonják, még arra is szükség van, hogy a német hatóság maga is arra a következtetésre jusson, hogy az érintett személy (már) nem minősül menekültnek. Ezen túlmenően meg kell győződnie arról, hogy nem áll fenn annak a veszélye, hogy kiadatás esetén az érintettet Törökországban halálbüntetésnek, kínzásnak, más embertelen vagy megalázó bánásmódnak, illetve büntetésnek vetik alá – áll az uniós bíróság határozatában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.