késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Scholzon egyre nő a nyomás, hogy kitoloncolja a migránsokat
A 25 éves afgán gyanúsított különös kegyetlenséggel gyilkolt meg egy német rendőrt. Az eset után Olaf Scholz német kancellárra ismét nyomás nehezedik, hogy keményebben lépjen fel a migrációval kapcsolatban.
Scholz várhatóan csütörtökön, parlamenti képviselők előtt tartott beszédében foglalkozik majd a gyilkossággal és annak következményeivel. Valószínűleg követelni fogja azoknak a migránsoknak a kitoloncolását, akiknek a menedékkérelmét elutasították, különösen azokét, akik bűncselekményeket követtek el – írja a Politico.
Számomra világos, hogy azokat az embereket, akik potenciális veszélyt jelentenek Németország biztonságára, gyorsan ki kell toloncolni
– mondta a héten Nancy Faeser belügyminiszter, Scholz szociáldemokrata pártjának (SPD) politikusa. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megtaláljuk a módját a bűnözők és veszélyes emberek kitoloncolásának mind Szíriába, mind Afganisztánba” – közölte. Németországban az elmúlt időszakban veszélyesen megszaporodtak a késeléses támadások.
Scholz ígéreteivel tele a padlás
Nem ez az első alkalom, hogy az SPD vezette német kormánykoalíció keményebb fellépést ígért a migrációval szemben. Az év elején a kormánykoalíció – amely az SPD-ből, a Zöldekből és a Szabad Demokrata Pártból (FDP) áll – törvényt fogadott el, amelynek célja, hogy a hatóságok könnyebben kitoloncolhassák azokat a migránsokat, akiknek a menedékjogi kérelmét elutasították.
Az ilyen kitoloncolások végrehajtása azonban a gyakorlatban – még a súlyos bűncselekményekért elítéltek esetében is – továbbra is nehézségekbe ütközik.
Németország 2021-ben leállította az Afganisztánba irányuló kitoloncolásokat, miután a tálibok visszatértek a hatalomba.
Szíriát továbbra is Bassár el-Aszad irányítja, akinek a kormánya szörnyű atrocitásokat követett el saját népe ellen.
A kitoloncolás kérdése most minden korábbinál nagyobb súllyal került napirendre, miután egy afgán állampolgár különös kegyetlenséggel késelt meg egy rendőrtisztet a múlt héten. Az ügy gyanúsítottja – akit a hatóságok szerint iszlamista szélsőségesség motivált – 2014-ben érkezett Németországba, és menedékkérelmét elutasították.
Radikális konzervatívok, óvatos zöldek
Németország konzervatív ellenzéke, amely Angela Merkel kormányzása óta a migrációval kapcsolatban jelentősen jobbra tolódott, különösen kritikusan viszonyult a jelenlegi kormány menekültügyi politikájához.
Az iszlám radikalizmus egyre jobban terjed Németországban
– mondta Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a gyilkosság után, és kemény következményeket követelt.
A késelés után Georg Maier, Türingia tartomány SPD-s belügyminisztere tárgyalásokat sürgetett az Afganisztánnal szomszédos országokkal. A Németország számára biztonsági kockázatot jelentő afgán migránsokat – javasolta – először Pakisztánba lehetne kitoloncolni, hogy elkerüljék a tálibokkal való közvetlen együttműködést.
A nemzetbiztonság fontosabb, mint a szélsőségesek érdekeinek védelme
– mondta Maier a német közszolgálati rádióban.
A Zöldek pártja azonban óvatosabb álláspontot képvisel. „Megértem, hogy néhányan egy kicsit idegesek a választások előtt – mondta Omid Nouripour, a Zöldek társelnöke az MDR közszolgálati televíziónak. – Ha egyszerűen magára hagyjuk az embereket a határ menti régiókban, három hónap múlva visszatérnek.” Nouripour azzal is érvelt, hogy bármilyen megállapodás a tálibokkal kontraproduktív lenne.
Ha pénzt adunk az iszlamistáknak, akkor azt hálózatok kiépítésére használhatják, ami nem járul hozzá a biztonságunkhoz
– mondta.
Az AfD kitoloncolási offenzívára szólított fel
Németország hivatalosan nem ismerte el a tálibokat, de a kitoloncolások végrehajtásához valamilyen együttműködésre mégiscsak szükség lenne.
Ha a hatóságoknak sikerül meggyőzniük a bíróságokat arról, hogy Afganisztánban – például a pakisztáni határvidéken – azonosítottak egy olyan régiót, ahol az életkörülmények elég jók az adott személy számára, akit ki akarnak toloncolni, akkor jó esély van arra, hogy a bíróságok ezt elfogadják
– mondta Daniel Thym, a konstanzi egyetem jogi szakértője a ZDF közszolgálati televíziónak. „Ehhez persze kapcsolatokra van szükség az érintett országokban, ami nagyon-nagyon megnehezíti a végrehajtást” – tette hozzá.
Miközben a német kormány vezetői mérlegelik lehetőségeiket, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AdF), amelynek politikusai korábban kitoloncolási offenzívára szólítottak fel, igyekeznek magukat az egyetlen cselekvésre kész pártként feltüntetni.
A párt a felmérések szerint a második helyért küzd a vasárnapi németországi uniós választásokon.
A gyilkosságot követően a párt országos társelnökei, Tino Chrupalla és Alice Weidel
- biztonságos határokat,
- egy Európa-erőd létrehozását,
- a bevándorlás leállítását
- és a már az országban lévő afgán migránsok hazatelepítését követelték.
Kedden késő este egyébként egy újabb támadás történt; Baden-Württemberg városában késsel támadták meg az AfD helyi képviselőjelöltjét. A férfi könnyebben megsérült, az elkövetőt még aznap este elfogták. A sértett egy szélsőbaloldali aktivistát próbált megakadályozni abban, hogy letépje a párt választási plakátját – írta meg a Bild.
Ajánlott videók
Orbán Viktor Moszkvában: szokatlanul hosszan tárgyalt egymással a magyar miniszterelnök és Putyin – véget ért a csúcstalálkozó
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.