Vlagyimir Putyin elárulta, hogy mikor vet be atomfegyvert

Az orosz nukleáris doktrína szerint a nukleáris fegyverek bevetése kivételes esetben lehetséges, az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon pénteken tartott panelbeszélgetésen.

Vlagyimir Putyin szerint a világ soha nem fog eljutni a nukleáris rakétacsapásokig

„Abból indulok ki, hogy a világ soha nem fog odáig eljutni. És nincs is rájuk szükségünk.” Az orosz elnök azt kérte, hogy a nukleáris csapásokat feleslegesen senki ne emlegesse – miközben korábban maga is többször fenyegetett atomcsapással az ukrajnai háború kapcsán. Anélkül, hogy a nevén nevezte volna, emlékeztetett arra, hogy ezek lehetőségét nyilvánosan elsőként Liz Truss volt brit miniszterelnök vetette fel az ukrajnai háború során.

A vezető emlékeztetett, hogy Oroszországnak van korai előrejelző rendszere a rakétatámadások esetére, míg Európának nincsen. Rámutatott, hogy

és Oroszországnak sokszor több van belőlük, mint amennyi az európai kontinensen rendelkezésre áll.

Hozzátette, hogy ha az amerikaiak áhozzákt is a saját taktikai fegyvereiket az Egyesült Államokból, az európaiaknak kétszer is meg kell gondolniuk, mit tesznek. Kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak hadászati fegyverek szintjén is beszállnának egy ilyen csapásváltásba.

Változhat az orosz nukleáris doktrína

Putyin ugyanakkor nem zárta ki, hogy a világban alakuló fejlemények hatására módosuljon az általa élő „eszközként” jellemzett orosz nukleáris doktrína, amely szerint 

„A döntéseknek, mind az enyémeknek, mind a kollégáiméinak, akikkel együtt dolgozom ezen a (nukleáris hadászati) területen, nincs közük semmilyen ingadozáshoz, nincs ingadozás, és nem is lehet. Minden döntésünknek a kialakuló helyzet valós, objektív elemzésén kell alapulnia. Így is teszünk.”

Az orosz elnök szerint Oroszország győz Ukrajnában

Habár Putyin szerint nem kétséges a győzelmük az orosz–ukrán háborúban, emlékeztetett arra, hogy a fegyveres konfliktusok békés megállapodásokkal érnek véget. Az ukrán alkotmányt és a hadiállapotra vonatkozó törvényt idézve de facto a hatalom bitorlásával vádolta meg a lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Az orosz elnök rávilágított, hogy míg 2022 őszén a részleges mozgósítás keretében 300 ezer embert hívtak be katonának, addig 2023-ban ennél is több önkéntest toboroztak, és idén is már több mint 160 ezren jelentkeztek a hadseregbe.

Putyin szerint Ukrajna a maga részéről mindenképpen csökkenteni fogja a mozgósítási korhatárt, mert ez az Egyesült Államok feltétele a katonai segítségnyújtás folytatásához.

Habár még nem szállítottak baráti országoknak nagy hatótávolságú fegyvereket, Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy hasonló intézkedéseket tegyen úgy, mint ahogy a nyugatiak is adtak ilyen eszközöket Ukrajnának. 

Oroszország a hagyományos európai értékek őrzője

Az elnök szerint a nyugat-európai országok elveszítik az identitásukat, mert globális liberalisták mérgezik őket. Eközben Oroszország a hagyományos európai értékek központjává válik.

Az elnök rámutatott, hogy Oroszország már jóval az ukrajnai események előtt elkezdett Kelet felé fordulni, mert ott gazdasági okokból egy új világközpont alakul ki. Felhívta a figyelmet, hogy az Oroszországot, Kínát, Indiát és Brazíliát is magában foglaló BRICS-országok összesített GDP-je nagyobb a G7-országok együttes GDP-jénél.