Tovább folytatódik a médiaháború Lengyelországban, miután Andrzej Duda lengyel elnök a parlament döntése ellenére nem váltja le a sajtószabadság felett őrködő és a műsorszolgáltatói engedélyekről döntő Országos Rádió- és Televíziótanács (KRRiT) tagjait.
A döntésről Malgorzata Paprocka, a varsói államfői hivatal vezetője számolt be csütörtökön, elmondva, hogy az államfő a KRRiT ügyében nem ért egyet a szejm és a szenátus álláspontjával, vagyis a tanács a jelenlegi összetételében folytatja a munkáját.
A testület beszámolóját a szenátus júniusban, az alsóház pedig júliusban utasította el, és a lengyel törvények szerint ez azt jelenti, hogy a tagok mandátuma megszűnik, kivéve akkor, ha az államfő elutasítja a döntést.
Paprocka szerint az elmúlt hónapokban a KRRiT-nek nagyon nehéz dolga volt, elsősorban a közmédiában történt törvénytelen változtatások miatt. Az elnöki hivatal vezetője itt arra utalt, hogy
a Donald Tusk vezette kormány a tavalyi év végén olyan változtatásokat hajtott végre a közmédiában, amelyeket az ellenzék és az alkotmánybíróság mellett a KRRiT is törvénytelennek minősített.
A nyár elején a testületről folytatott parlamenti vitában a kormánykoalíció képviselői azzal vádolták a testületet, hogy az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány idején elfogult volt, és nem védte meg a szólásszabadságot.
A kormánykoalíció képviselői májusban nyújtottak be egy indítványt arról, hogy Maciej Swirskit, a KRRiT elnökét a legmagasabb állami tisztségviselők jogsértését vizsgáló különleges bírói testület, az állambíróság elé állítanák.
A testület elnökét többek között azzal vádolják, hogy a lakossági közmédia-előfizetési díjakat, amelyeket a KRRiT szed be, a testület nem a közrádió és -tévé bankszámlájára utalja, hanem bírósági letétbe helyezi. Ő azzal érvel, hogy a közmédia több csatornájának új vezetését a bíróság még nem jegyezte be,
ezért kellett eddig mintegy 300 millió zloty (27,7 milliárd forint) előfizetői díjat bírósági letétbe helyeznie.
Az öttagú KRRiT jelenlegi tagjait még 2022-ben, a PiS kormányzása idején iktatták be, közülük kettőt-kettőt a szejm, illetve az államfő bízott meg, egyet pedig az akkor ellenzéki többségű szenátus. A testületben tehát az ellenzéki PiS-nek 4:1 arányú többsége van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.