Váratlan fordulat: a latinók Trump neve mellé húzzák az X-et
Az elmúlt években egyértelmű tendencia rajzolódott ki a latinók körében: míg 2012-ben a spanyol ajkúak 71 százaléka szavazott a demokratákra, 2020-ban 59 százalékuk támogatta a pártot. A demográfiai csoport az elmúlt években fokozatosan tolódik jobbra, ami egyre nagyobb fejtörést okoz a demokratáknak.
Mindez jól megfigyelhető területi szinten is, például a texasi Starr megye lakóinak 98 százaléka vallja magát spanyol ajkúnak, ami Puerto Ricón kívül a legmagasabb arány az Egyesült Államokban. A határ menti, ritkán lakott területen 2012-ben a választók 86 százaléka támogatta a demokrata jelöltet, Barack Obamát, míg 2016-ban 78 százalék szavazott Hillary Clintonra.
Azonban Joe Bidennek 2020-ban csak a szavazatok 52 százalékát sikerült begyűjtenie.
A republikánusok abban bíznak, hogy idén megszerzik a többséget. Máshol is hasonló tendencia figyelhető meg: több száz kilométerre Starr megyétől, a nyugat-texasi Midland régóta a republikánusok fellegvárának számít. De ahogy a spanyol ajkú lakosság száma növekszik – a 2020-as népszámláláskor elérte a 43 százalékot –, úgy nőtt Donald Trump szavazataránya: 2020-ban már 77 százalék választotta Trumpot.
Florida korábban az Egyesült Államok legnépesebb ingadozó állama volt, az elmúlt években viszont republikánus lett. Az átrendeződés főleg a latinó szavazóknak köszönhető. Az elemzők szerint Florida legnagyobb lélekszámú megyéje, Miami-Dade országos szinten előre jelzi a spanyol ajkú választók viselkedését: a megye fokozatosan jobbra tolódott, a demokraták támogatottsága a 2016-os 63 százalékról 2020-ra 53 százalékra csökkent.
Miért fordulnak a latinók a republikánusok felé?
A jelenséget több tényező is magyarázza. Az FT-nek nyilatkozó szakértők szerint a demokraták azt feltételezik, hogy minden latinó azonosul minden latinóval, így a lazább bevándorlás- és határpolitika meggyőzi a spanyol ajkú szavazók döntő részét. A valóság azonban teljesen más:
a demográfiai csoport többsége már generációk óta az Egyesült Államokban él, és jobban beszélnek angolul, mint spanyolul.
Ebből kifolyólag nem úgy tekintenek magukra, mint akiknek sok közös vonásuk van azokkal a bevándorlókkal, akik jelenleg átlépik a határt. A latinók szavazatát egyre inkább a gazdaság és a megélhetési kérdések határozzák meg: más csoportokhoz hasonlóan ők is megérezték az inflációt, amiért Bident és a demokratákat hibáztatják.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a spanyol ajkúak többsége vallásos és konzervatív, így a republikánusok jobban képviselik az értékeiket. Ráadásul a republikánusok rendszerint balratolódással vádolják a demokratákat, ami a Kubából, Venezuelából és Bolíviából származó latinókat kifejezetten taszítja, mivel ezekben az országok a szocialista pártok tartanak fent diktatúrát vagy korlátozott demokráciát.
Mennyire jelentősek a spanyol ajkúak az amerikai politikában?
Soha nem kerültek még ennyire fókuszba a latinók Egyesült Államokban. Számuk 2020-ban meghaladta a 62 milliót, így a fekete lakosságot megelőzve az ország második legnagyobb etnikai csoportjává váltak. Közülük 36,2 millióan szavazhatnak, ami jelentős ugrás a 2000-ben regisztrált 14,2 millió latinó szavazóhoz képest.
Alapvetően soha nem számítottak egységes tömbnek, a kubaiak régóta a republikánusokat támogatták, de ahogy látszik: az elmúlt években a más országokból származók is egyre nagyobb arányban fordultak a párt felé. Egy szoros versenyben ennek az eróziónak komoly következményei lehetnek, főleg a csatatérállamokban
ahol valószínűleg eldől, ki lesz a Fehér Ház következő lakója.
A demokraták várhatóan idén is megszerzik a latinó szavazók többségét, de az arány fokozatos romlása egyértelmű trend. Két olyan állam van, ahol a választók mintegy egyötödét teszik ki a spanyol ajkúak: Nevadában 22 százalék, Arizonában pedig 25 százalék. A többiben sem elhanyagolható a számuk: Észak-Karolinában, Georgiában és Pennsylvaniában 6 százalék, Wisconsinban 5 százalék, Michiganben pedig 4 százalék.
Egy júliusban, Biden kiszállása előtt készült felmérés szerint Harris támogatottsága a latinók körében 53 százalékos, míg Bidené 50 százalékos, Trumpé pedig 43 százalékos. Azt fontos hangsúlyozni, hogy Harris kampánya csak most indult be, így az arány változhat.
Kicsoda Tim Walz, Kamala Harris alelnökjelöltje, és hogyan segíthet neki?Timothy James Walz 60 éves, Minnesota állam elkötelezett demokrata párti kormányzója immár öt éve. A politikus előtte a szövetségi képviselőházban ült 12 évig. Walz politikai pályája előtt középiskolai földrajztanárként, futballedzőként és katonaként tevékenykedett, egy évet még Kínában is tanított. Walz összesen 24 évet töltött az amerikai hadseregben, ahonnan őrmesterként vonult nyugállományba. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.