Váratlan fordulat: a latinók Trump neve mellé húzzák az X-et

Az elmúlt években egyértelmű tendencia rajzolódott ki a latinók körében: míg 2012-ben a spanyol ajkúak 71 százaléka szavazott a demokratákra, 2020-ban 59 százalékuk támogatta a pártot. A demográfiai csoport az elmúlt években fokozatosan tolódik jobbra, ami egyre nagyobb fejtörést okoz a demokratáknak.

Mindez jól megfigyelhető területi szinten is, például a texasi Starr megye lakóinak 98 százaléka vallja magát spanyol ajkúnak, ami Puerto Ricón kívül a legmagasabb arány az Egyesült Államokban. A határ menti, ritkán lakott területen 2012-ben a választók 86 százaléka támogatta a demokrata jelöltet, Barack Obamát, míg 2016-ban 78 százalék szavazott Hillary Clintonra. 

A republikánusok abban bíznak, hogy idén megszerzik a többséget. Máshol is hasonló tendencia figyelhető meg: több száz kilométerre Starr megyétől, a nyugat-texasi Midland régóta a republikánusok fellegvárának számít. De ahogy a spanyol ajkú lakosság száma növekszik – a 2020-as népszámláláskor elérte a 43 százalékot –, úgy nőtt Donald Trump szavazataránya: 2020-ban már 77 százalék választotta Trumpot.

Florida korábban az Egyesült Államok legnépesebb ingadozó állama volt, az elmúlt években viszont republikánus lett. Az átrendeződés főleg a latinó szavazóknak köszönhető. Az elemzők szerint Florida legnagyobb lélekszámú megyéje, Miami-Dade országos szinten előre jelzi a spanyol ajkú választók viselkedését: a megye fokozatosan jobbra tolódott, a demokraták támogatottsága a 2016-os 63 százalékról 2020-ra 53 százalékra csökkent.

Miért fordulnak a latinók a republikánusok felé?

A jelenséget több tényező is magyarázza. Az FT-nek nyilatkozó szakértők szerint a demokraták azt feltételezik, hogy minden latinó azonosul minden latinóval, így a lazább bevándorlás- és határpolitika meggyőzi a spanyol ajkú szavazók döntő részét. A valóság azonban teljesen más:

Ebből kifolyólag nem úgy tekintenek magukra, mint akiknek sok közös vonásuk van azokkal a bevándorlókkal, akik jelenleg átlépik a határt. A latinók szavazatát egyre inkább a gazdaság és a megélhetési kérdések határozzák meg: más csoportokhoz hasonlóan ők is megérezték az inflációt, amiért Bident és a demokratákat hibáztatják.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a spanyol ajkúak többsége vallásos és konzervatív, így a republikánusok jobban képviselik az értékeiket. Ráadásul a republikánusok rendszerint balratolódással vádolják a demokratákat, ami a Kubából, Venezuelából és Bolíviából származó latinókat kifejezetten taszítja, mivel ezekben az országok a szocialista pártok tartanak fent diktatúrát vagy korlátozott demokráciát.

Mennyire jelentősek a spanyol ajkúak az amerikai politikában?

Soha nem kerültek még ennyire fókuszba a latinók Egyesült Államokban. Számuk 2020-ban meghaladta a 62 milliót, így a fekete lakosságot megelőzve az ország második legnagyobb etnikai csoportjává váltak. Közülük 36,2 millióan szavazhatnak, ami jelentős ugrás a 2000-ben regisztrált 14,2 millió latinó szavazóhoz képest.

Alapvetően soha nem számítottak egységes tömbnek, a kubaiak régóta a republikánusokat támogatták, de ahogy látszik: az elmúlt években a más országokból származók is egyre nagyobb arányban fordultak a párt felé. Egy szoros versenyben ennek az eróziónak komoly következményei lehetnek, főleg a csatatérállamokban 

A demokraták várhatóan idén is megszerzik a latinó szavazók többségét, de az arány fokozatos romlása egyértelmű trend. Két olyan állam van, ahol a választók mintegy egyötödét teszik ki a spanyol ajkúak: Nevadában 22 százalék, Arizonában pedig 25 százalék. A többiben sem elhanyagolható a számuk: Észak-Karolinában, Georgiában és Pennsylvaniában 6 százalék, Wisconsinban 5 százalék, Michiganben pedig 4 százalék.

Egy júliusban, Biden kiszállása előtt készült felmérés szerint Harris támogatottsága a latinók körében 53 százalékos, míg Bidené 50 százalékos, Trumpé pedig 43 százalékos. Azt fontos hangsúlyozni, hogy Harris kampánya csak most indult be, így az arány változhat.