Árvíz: az egyik legfontosabb feladat az ivóvíz védelme

A települések közötti elöntött közutak fertőtlenítését a közútkezelő, a településen belüli fertőtlenítést pedig az önkormányzatok végzik – mondta Müller Cecília országos tiszti főorvos az árvíz elleni védekezésről tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón.

A helyes eljárásról útmutatót készítettek a településeknek, illetve 24 órás call centert, ügyfélszolgálatot is működtetnek. Ugyanakkor több településen baktériumokat, illetve szennyeződésre utaló algákat mutattak ki az ivóvízből. Ezért ezeken a településeken az ivóvíz csak forralás után fogyasztható. Továbbá lajtoskocsiból biztosítják az ivóvizet, a csecsemőknek pedig palackozott víz fogyasztását ajánlják – tette hozzá.

Mint elmondta: már az árvíz megérkezését megelőzően felkészültek a közegészségügyi kihívásokra, annak érdekében, hogy a kutak, szennyvízkezelő egységek biztonságban legyenek, illetve megtisztították a vegyi anyagoktól az ártéri területeket, hogy ezek a szennyeződések ne mosódjanak bele a Dunába.

Azon utakat, amelyek csak a Duna vizével érintkeztek elég nagy nyomású mosóval megtisztítani, ám azokat, amelyek szennyvízzel érintkeztek, fertőtleníteni kell. Ehhez szakmai segítséget nyújtanak, mert figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is – ismertette.

Védendő az ivóvíz

Közlése szerint ilyenkor az egyik legfontosabb feladat az ivóvízbázis védelme. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna mentén 31 vízbázis van számos kúttal, amelyekből napi vízmintavétel történik, ezeket laboratóriumi vizsgálat alá vetik. Ennek eredményeként a

• Pilismarót,
• Pilisszentkereszt,
• Dobogókő

települést ellátó vízbázisból fertőző mikrobiológiai szennyeződést mutattak ki, ezért felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy az ivóvizet csak forralás után fogyasszák, illetve lajtoskocsiból biztosítják az ivóvizet. Ezt legalább két negatív eredmény megszületéséig fenntartják.

Továbbá a Dunabogdányt, Visegrádot ellátó vízbázisból az algák elszaporodását mutatták ki, ami szintén szennyeződésre utalhat. Itt hasonló intézkedéseket hoztak – sorolta. A szennyeződés jellemzően a gyomor- és bélrendszerre káros baktérium, illetve tetanuszbaktérium lehet – fűzte hozzá. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a még lezárt területekre csak az illetékes szakemberek menjenek be, a visszamaradt pocsolyákkal pedig senki ne érintkezzen, illetve újra fokozottan fontos a kézfertőtlenítés.

Elöntött házak: itt is kell a fertőtlenítés

Tájékoztatása szerint azok a homokzsákok, amelyek csak a Duna vizével érintkeztek, kiszáradás után újra felhasználhatók.

Arra is figyelmeztetett, hogy az elöntött házakat a visszaköltözés előtt az ottlakók szellőztetéssel, páramentesítők használatával szárítsák ki, és a fertőzések elkerülése érdekében fontos a mésszel, hypóval való fertőtlenítés is. Ez annál is inkább fontos, mert a párás levegőben elszaporodó gombák allergiát okozhatnak – mondta Müller Cecília. 

Budapesten már bontják a védműveket, Mohácson csak most jön a neheze

Mohácson kedden éjjel várható a dunai árhullám tetőzése – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője. Láng István jelezte: Nagybajcs és Tass között a Duna áradása már a készültségi szintek alatt van, Baján péntektől, Mohácson pedig szombattól várható, hogy már nem kell védekezni.

Láng István arról is beszélt, hogy hétfőn a Duna Budapest feletti szakaszán megkezdődött az ideiglenes védművek bontása, ezeket a munkákat már az önkormányzatok végzik, a műszaki irányítókat itt visszavonták. Kérdésekre válaszolva az országos tiszti főorvos hangsúlyozta: folyamatosan vizsgálják a Duna menti ivóvízvételi helyeket, nem kizárható, hogy az említetteken kívül máshol is lesz korlátozás, ha a mérési eredmények ezt indokolják. Az a fontos, hogy időben észleljék, ha szennyeződne a víz – tette hozzá.

A korlátozásokat csak akkor oldják fel, ha az ivóvíz minden paraméternek megfelel – erősítette meg Müller Cecília. Vitályos Eszter kormányszóvivő a csepeli illegális hulladéklerakóról szóló kérdésre közölte: a terület kerítéssel körbevett, és belvízzel, nem pedig árvízzel érintett szakaszon van. A hulladékot a kormányhivatal elkezdte elszállítani – jelezte. Láng István elmondta: nyilvántartják az ártéri és hullámtéri ingatlanokat, de nem számolták, hogy itt mennyi ingatlant öntött el a víz.

A főigazgató arról is beszélt, hogy a bajai Nagy-Pandúr-szigetnél az önkormányzat azért vágta át a nyári gátat, mert így irányítottan öntötte el az árteret a víz. Kismaroson, Adonyban is hasonlóan döntött az önkormányzat.