Nem minden biztosjelölt éli majd túl a parlamenti meghallgatást

Az Európai Parlament nem gyakran fitogtathatja a hatalmát az Európai Bizottság felett, de mindig kihasználja az alkalmat, ha ezt megteheti. A biztosok ügyében pedig ez a helyzet, és a képviselők 2004 óta minden alkalommal elutasítottak legalább egy, azóta összesen hét jelöltet.

A legnagyobb „mészárlást” a legutolsó alkalommal, 2019-ben végezte az EP, amikor három biztosjelöltet is kigolyóztak, köztük a magyar Trócsányi Lászlót és a román Rovana Plumbot még a meghallgatások megkezdése előtt.

A Politico szerint az idén is hasonló lesz a helyzet, nem valószínű, hogy túléli a következő hetek parlamenti meghallgatásait mind a 26 ember, akit Ursula von der Leyen az új Európai Bizottság valamelyik posztjára javasolt. Igaz ez annak ellenére, hogy a frakciók vezetői gyors eljárást ígértek, így elméletileg kevesebb idejük marad a pártoknak a riválisok jelöltjeinek megfúrására.

Öten a legesélyesebbek a bukásra

A portál Vásárhelyi Olivért tette közülük az első helyre, akit az egészségügyért és az állatjólét biztosításáért felelős uniós biztosnak jelölt Von der Leyen. Brüsszelben nyílt titok, hogy a magyar jelölt agresszív meghallgatásra számíthat, és a cikkben arra is emlékeztettek, hogy Vásárhelyi eddigi posztján, bővítési biztosként is 

A parlamenti képviselők valószínűleg azt sem felejtették el, hogy Vásárhelyi többször is „idiótáknak” nevezte őket.

A Politico szerint állítólag Magyarország készül is egy B tervvel, és Győri Enikő EP-képviselőt jelöli a helyére, ha szükséges. Sokan azonban attól tartanak, hogy Orbán Viktor ebben az esetben nem jelöl másik biztost, amivel ellehetetleníti az új bizottság megalakítását.

Veszélyben a szlovén jelölt is

Marta Kost az utolsó pillanatban jelölte Szlovénia, miután Von der Leyen nyomást gyakorolt az országra annak érdekében, hogy nőt küldjön Brüsszelbe. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosi portfólió lehet az övé, de alighanem megkérdőjelezik majd a meghallgatásokon a kompetenciáját.

2020-ban lemondott ugyanis Szlovénia németországi és svájci nagyköveti tisztségéről, miután a szlovén sajtó beszámolói szerint a ljubljanai külügyminisztérium négyhetes vizsgálatot folytatott ellene rossz gazdálkodás gyanúja miatt.

Kos a Kreab globális kommunikációs tanácsadó cégnél dolgozott vezető tanácsadóként, nem tekinti azonban magát lobbistának, és az EU átláthatósági nyilvántartásában sem szerepel.

Kérdéseket vethet fel állítólagos kapcsolata is a volt jugoszláv titkosrendőrséggel, amelyről az Euronews számolt be, de amelyet Kos tagad.

Belgium arca

A belga Hadja Lahbib a felkészültségért és a válságkezelésért felelős biztos lehet. Az új portfólió az ellenálló képességgel és a polgári védelemmel is foglalkozik majd.

A jelenlegi belga külügyminiszternek azonban kínos kérdésekre kell majd felelnie a múltjával kapcsolatban – elsősorban egy 2021. júliusi utazással még újságíróként a Krím félszigetre, ahová orosz vízummal érkezett, és a forgatását is Moszkva finanszírozta.

Volt botránya iráni illetékesek vízumügyei miatt is, amibe majdnem belebukott.

Az egyik legfőbb célpont

A bolgár Ekaterina Zaharievát a kutatásért és innovációért felelős biztosi pozícióra jelölte a bizottság elnöke, de ha valakire, akkor rá fenik a fogukat a képviselők, mert 2018-ban botrányba keveredett állampolgárságok árusítása miatt az igazságügyi miniszterrel egyetemben.

Zaharieva tagadta a vádakat, és nem is lett belőle jogi ügy, ettől függetlenül a kritikusai alighanem előveszik majd a témát a meghallgatásokon.

Aggódhat a máltai jelölt is

Glenn Micallef máltai politikus a generációk közötti méltányosságért, az ifjúságért és a sportért felelős biztosi feladatokat láthatja majd el, a jelölése azonban még a saját pártján, a Munkáspárton belül is meglepetést keltett, 

Mindössze 35 éves, és Robert Abela miniszterelnök kabinetfőnökeként dolgozott. Brüsszelt azonban jól ismeri, kérdés, hogy a képviselők ezt elégnek tekintik-e a biztosi pozíció betöltéséhez.