A kis országok a leginkább innovatívak, míg a nagyok ereje szétforgácsolódik egy kutatás szerint

A világ leginnovatívabb országainak Svájc, Szingapúr és Dánia bizonyultak a Német Iparszövetség (BDI) és a Roland Berger Innovációs mutató 2024 felmérése szerint, mely 35 ország gazdasági innovációs képességét hasonlította össze.

Az évente elvégzett kutatás három fő szemponton alapul, így az innováció aktuális helyzete mellett az országok technológiai jövője és a gazdasági rendszerek fenntarthatósága környezeti szempontból is szerepet kapott az elemzésben. Akárcsak a korábbi években, idén is a kisebb országok vitték a prímet a felmérés szerint, sőt az első helyet 71 ponttal elérő Svájc pozíciója sem változott, hogy a tavalyi évhez hasonlóan ismét Szingapúr lett a második. A városállam azonban 3 ponttal még javítani is tudott eredményén, így 68 pontot ért el. Dánia ugyancsak 68 pontot ért el, miután nyolc ponttal képes volt javítani teljesítményét, így a skandináv ország a világ innovációjának élbolyába került.

Az élen csökkent a különbség, ám utána nőtt a szakadék

A két holtversenyes második teljesítményének javulása azt is jelenti, hogy a lista élén csökkent az országok közötti különbség, míg az ezután következő országok – Svédország (58 pont), Írország (55) és Finnország (52) – jobban lemaradtak, mint tavaly. Az első 10 helyezett között ugyanakkor továbbra is csak kisebb országokat találunk, az első nagy ipari ország a listán a 11. helyezett Dél-Korea 44 ponttal, de innen Németország sincs nagyon lemaradva 43 pontjával, miután 2 pontot rontott a helyzetén. Ezután következik Nagy-Britannia, amely egy pontot javítva 42 pontot ért el.

Az Egyesült Államok évek óta csúszik lejjebb, míg Kína fellendülése megállt

Hatalmasat zuhant a tanulmány szerint az Egyesült Államok innovációs mutatója, mely 7 pont visszaesés után 35 ponton állt. Ezzel az ország a 18. helyet szerezte meg a listán. A kutatás szerint az Egyesült Államok a 2000-es évek közepe óta folyamatosan veszít innovációs képességéből, amit csak a koronavírus-járvány állított meg egy rövid időre.

Ezzel szemben Kína bizonyult az egyetlen olyan nagy gazdaságnak az évek során, mely folyamatosan képes volt javítani innovációs kapacitásán, de így is csak a 25. helye áll. Ez ugyanakkor arra elegendőnek bizonyult, hogy az ázsiai ország például Olaszországot vagy Japánt maga mögé utasítsa. A világjárvány és a kormány szigorú elszigetelő intézkedései azonban 2020 óta Kína innovációs indexének stagnálásához vezettek.

Japán a középmezőny végén, a 28. helyen áll a rangsorban, főként a nemzetközi hálózatépítés, a tudományos teljesítmény, a munkaerő rendelkezésre állása, valamint a kutatás-fejlesztésbe való kormányzati beruházások gyengesége miatt. Ezt nem ellensúlyozza kellőképpen a szigetország erőssége olyan területeken, mint a k+f tevékenységek, a szabadalmi bejelentések és a csúcstechnológia sem. Magyarország ugyan egy hellyel megelőzi Japánt, ám 2015-ben még a 20. helyen áll a rangsorban.

A kis országok a specializációnak köszönhetik hatékonyságukat

Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere szerint a gazdaságok mérete a tudományos és technológiai specializációját is jelentősen befolyásolja, így a kisebb országok kénytelenek erőforrásaikat egy-egy területre összpontosítani, mint például a gyógyszeripar, a biotechnológia, az elektronika és az automatizálás.

Ezzel szemben a nagyobb országok sokkal szélesebb körben tevékenykednek, ami ugyan sok területen teremt lehetőséget a kritikus tömeg elérésére, ám az általános hatékonyságukat mégis csökkenti. A nagyobb gazdaságok heterogén volta ugyanakkor azt is jelenti, hogy egyes tevékenységek regionálisan koncentráltak. Az egyes amerikai államokat vizsgálva például némileg enyhül az ország egészére vonatkozó gyenge teljesítmény. Massachusetts a 7., Kalifornia pedig a 13. helyen állna, ha önállóan értékelnénk őket. Németországban pedig Baden-Württemberg lenne önállóan előkelő helyen, a globális rangsor 4. pozíciójában.