Az atomenergia reneszánszának újabb jeleként az Európai Unió miniszterei a közelgő bakui klímacsúcs, a COP29 előtt támogatásukról biztosították a technológiát. A bakui csúcstalálkozó előtt a követendő uniós álláspont kérdésében főként Franciaország és Németország volt megosztott, ám az uniós tagállamok végül megállapodtak, hogy a közösség az összes alacsony kibocsátású technológia felhasználását sürgetni fogja, ami egyébként a tavalyi klímacsúcson megkötött alkuval is összhangban van.
Az atomenergia nagyobb elismeréséért folytatott küzdelem jelzi a nukleáris technológiához való hozzáállás változását is, miután az álláspontok megmerevedtek a 2011-es fukusimai baleset után. Kedden egy csoport, amely főként a keleti tagállamokból és Franciaországból áll, egy iratot is közzé tervez tenni, amely arra kéri Brüsszelt, hogy ismerje el az atomenergia kulcsfontosságú szerepét, és ezt integrálja is az uniós energetikai szabályozásba.
A miniszteri találkozó margóján Franciaország és Hollandia egy nukleáris együttműködésről szóló megállapodást is aláírt, amely nagyobb intézményi támogatást is biztosítana az atomenergia számára.
Több tagállam, köztük Németország, Ausztria és Dánia azonban attól tart, hogy az atomenergiának szentelt túlzott figyelem forrásokat vonhat el az olcsóbb, tisztább és gyorsabban telepíthető megújuló energiák elől.
Leonore Gewessler osztrák klímaminiszter szerint az atomenergiát hihetetlen mennyiségű közpénz tartja életben, mivel nincs életképes üzleti modellje, miközben a megújulók ára óriási mértékben csökkent. Ezért érdemesebb lenne a pénzt a leginkább költsgéhatékony módon elkölteni, ami a megújuló energiák használatát jelenti.
A hétfőn elfogadott szöveg az uniós tárgyalási megbízásról szól a COP29-re, ahol a közösség szeretné az EU-t mint az egyik leginkább ambiciózus szereplőt bemutatni a megbeszéléseken. Ugyanakkor a tárgyalásokon részt vevő szereplők a Financial Timesnak azt mondták, hogy az atomenergiáról szóló vita leginkább arra volt jó, hogy elterelje a figyelmet más kérdésekről, például az EU saját energiamixéről vagy a nemzetközi klímafinanszírozáshoz való hozzájárulásáról. Az egyik tisztviselő szerint ráadásul a vitában elfoglalt álláspontok már-már vallási eltökéltséghez hasonlíthatók, miközben
arról nem esik szó, hogy az unió hogyan járulna hozzá a klímaváltozás által leginkább érintett szegény országok finanszírozásához.
Pedig a Bakuban készülő csúcstalálkozó legfontosabb kérdései a finanszírozásról fognak szólni, különös tekintettel a leginkább sérülékeny országok számára nyújtott összegekről. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény szerint ugyanis a jövő évig közel 200 országnak kellene dűlőre jutnia a klímafinanszírozási célszámokról, amire a COP29 az utolsó esély.
A finanszírozás formája és léptéke terén azonban továbbra is óriási a szakadék az álláspontok között, miközben a fejlődő országok 1000-1300 milliárd dolláros összeget szeretnének kiharcolni. Ezt az összeget a fejlett országok dobják össze, köztük az EU is, azonban óvatosak további közpénzt ígérni anélkül, hogy létrejönnének a magánfinanszírozást is segítő keretek.
Sokan szeretnék azt is, ha kiszélesítenék az adományozó országok körét olyan országokkal, mint Kína, Szingapúr és Szaúd-Arábia, melyeket az ENSZ 1992-ben megalkotott feltételei a fejlődő országok közé sorolnak, ám időközben ipari és pénzügyi téren is hatalmasat fejlődtek. Ezért a bakui találkozó a legnehezebb lehet Párizs óta, hiszen a pénz van a fókuszban.
Több uniós miniszter, köztük az ír és a francia szerint a legnagyobb hangsúlyt az olyan rendszerek létrehozásának kellene kapnia, mint egy tőkepiaci unió Afrikában, az ugyanis segíthetne tőkét felhajtani a megújuló energián alapuló projektek számára.
Wopke Hoekstra, az EU klímaügyi biztosa gyümölcsöző megbeszélésekről számolt be a finanszírozás témájában egy előzetes bakui találkozón a múlt héten. A biztos szerint három dologra kell figyelni: először is arra, hogy legyen elég pénz, ideértve mind az állami, mind a magánforrásokat. Másodszor, hogy ezt azok kapják, akiknek erre a leginkább szükségük van, végül pedig vegyük rá azokat, akik képesek adakozni, hogy tegyék is meg.
Kai Mykkanen finn klímaügyi miniszter szerint az nem tartható, hogy olyan országokat, mint Szingapúr, továbbra is fejlődő országként kezelünk, miközben a városállam az egy főre jutó GDP tekintetében sok uniós tagállamot is megelőz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.