Ezekről szóltak eddig a nemzeti konzultációk, és itt vannak az eredményeik is

A kormány 2010 óta már 13 alkalommal kérte ki az emberek véleményét a nemzeti konzultáció eszközével. Az ilyen típusú párbeszédben így már volt szó alkotmányozásról, járvánnyal kapcsolatos kérdésekről, a nemzeti szuverenitásról a brüsszeli érdekképviseletben, de a Soros-hálózat beavatkozásának elutasításáról is – idézi fel honlapján a kormány, mely szerint a nemzeti konzultációk egyetértési pontokat hoztak létre a kormány és az állampolgárok között, ezzel is erősítve a nemzeti szuverenitást a brüsszeli és baloldali támadásokkal szemben.

A 2010 óta tartott konzultációk közül tizenegyszer az állampolgárok válaszlevéllel együtt kapták meg a kérdéseket, míg kétszer kizárólag online zajlott a konzultáció. Nézzük, mik voltak ezek, és milyen következményekkel jártak.

Először az alaptörvényről kérte ki az emberek véleményét a kormány

Az első nemzeti konzultáció 2011-ben az új alkotmányról szólt, és a válaszadók kiálltak amellett, hogy az Alaptörvényben a jogok mellett az állampolgári kötelezettségek is kapjanak helyet. Még ugyanebben az évben a szociális konzultáció során a visszaküldők 86 százaléka értett egyet azzal, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók magánérdekeit, ami a rezsicsökkentés egyfajta előfutára volt. 

A következő évi gazdasági konzultáción több mint 90 százalékos népszerűségnek örvendett az az álláspont, hogy méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, a bankok és az emberek között. A gyakorlatban ennek köszönhetően született meg a multinacionális nagyvállalatokat érintő adók rendszere, és a bankok elszámoltatásáról szóló törvény is. Ezen a konzultáción esett szó arról is, hogy adókedvezményt kellene kapniuk azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre, amit szintén támogatott a többség, és amiből a Munkahelyvédelmi Akcióterv lett, mely célzott járulékkedvezményt adott a vállalkozásoknak.

Az illegális bevándorlást több konzultáción is elutasították a magyarok

Ezután 2015-ig kellett várni a következő konzultációig, mely a bevándorlásról szólt, és melyen 90 százalékot meghaladó támogatást nyert el a bevándorlási szabályok szigorítása, aminek keretén belül őrizetbe lehet venni az illegális bevándorlókat.

Egy évvel később zajlott a magyar internet jövőjéről szóló, stílszerűen online tartott konzultáció, ahol a válaszadók amellett szálltak síkra, hogy az internet legyen mindenki számára hozzáférhető és megfizethető, segítse az oktatást és a fiatalokat, és ne fenyegesse gyermekeink biztonságát. Mintegy kétharmados többséget kapott az az álláspont is, mely szerint a webhasználat elősegítéséhez adócsökkentés kell. Ezeket az eredményeket is figyelembe véve csökkentette le a kormány 2017 elején az internethasználat áfáját 27-ről 18 százalékra.

2017-ben először a tagállami és uniós jogkörökről szóló konzultáción az emberek kiálltak a rezsicsökkentés védelme mellett és amellett is, hogy tartsuk felügyelet alatt az illegális bevándorlókat, amíg ügyükben nem születik döntés. A munkahelyteremtés kérdésében pedig 

A nemzetközi bevándorlási tervekről a konzultáció segítségével véleményt nyilvánítók amellett is kiálltak, hogy, a határvédelmi kerítést ne lehessen elbontani, hogy nem lehet elfogadni a bevándorlók kötelező jelleggel történő szétosztását, ahogyan azt sem, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy a bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen. A válaszadók azt is kinyilvánították, hogy fel kell lépni az illegális bevándorlást szervezők és finanszírozók ellen is.

A 2018-as családvédelmi konzultáción kiderült, hogy a magyarok számára a családok helyzete, a gyermekvállalás kérdése és a népesedés ügye kiemelten fontos. Az eredmények szerint az emberek a bevándorlás helyett a gyermeket nevelő családok célzott támogatását szeretnék. A konzultáció eredményeit figyelembe véve indult el a 2019 nyarán a Családvédelmi Akcióterv.

A koronavírusról is elmondhattuk a véleményünket a nemzeti konzultációnak hála

A koronavírusról is konzultált a kormány, melyből kiderült, hogy a korlátozó intézkedések közül a maszkviselést támogatták a legtöbben, mintegy 83 százalék, amit a rendezvények korlátozása és az országhatárok lezárása követett egyaránt 79 százalékkal. A távolságtartás elrendelését 78 százalék, a védekezéshez szükséges eszközök kiviteli korlátázását 64 százalék, az időseknek fenntartott védett idősávot pedig 62 százalék támogatta. De többségi támogatást kapott az ingyenes parkolás és az oktatási intézmények bezárása és a kijárási korlátozás is.

Noha a járvány elleni védekezésben minden esetben szakmai döntések születtek, a konzultáció jó támpontot adott ahhoz, hogy milyen intézkedéseket támogatnak leginkább a magyarok.

Az újraindításról szóló online felmérésben a kormány arra volt kíváncsi, hogy fokozatosan vagy a járvány végén, egyszerre oldják fel a korlátozásokat, valamint hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők kapjanak-e azok alól felmentést, valamint hogy a válaszadók egyetértenek-e azzal, hogy a járvány elmúltáig csak azok a külföldiek léphessenek be Magyarország területére, akiket beoltottak vagy akiknek védettségi igazolványa van. 

A járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációban főként gazdasági kérdésekben kérte az emberek véleményét a kormány, többek között szó esett a minimálbérről, a családi adó-visszatérítésről és a hitelmoratóriumról is. Az eredmények alapján számos döntés is született, amelyek nagy és érezhető segítséget jelentettek több millió embernek.

Az orosz–ukrán háború kirobbanása után a magyarok 97 százaléka elutasította a súlyos károkat okozó brüsszeli szankciókat, köztük az olajszankciókat és a tervezett gázszankciókat, valamint a nukleáris energiára tervezett korlátozásokat.

A szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáció eredményeinek összesítése alapján világosan látszott, hogy a magyar emberek kiálltak Magyarország szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életünket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettünk.