Indul az új nemzeti konzultáció – megérkeztek a kérdések

„Magyarország meg tudja csinálni” címmel a kormány hétfőtől nemzeti konzultációt indít az új gazdaságpolitikáról, melynek célja, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelmei és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek és megfizethetőbb legyen a lakhatás – olvasható a Kormány.hu-n. A 11 kérdést tartalmazó konzultációs ívek postázása hétfőn indul.

A gazdasági növekedés alapfeltétele, hogy Magyarország gazdasági semlegességre törekedjen, és ne csatlakozzon a Brüsszel által diktált kereskedelmi hidegháborúhoz. Az új gazdaságpolitikához új eszközök szükségesek, és erről a magyar embernek kell döntenie, nem Brüsszelnek. 

A nemzeti konzultáció bevált formája a demokratikus párbeszédnek. A nemzeti kormány 2010 óta eddig 13 alkalommal kérte ki így honfitársaink véleményét jelentős politikai, gazdasági, társadalmi, gazdasági kérdésben. A mai napig következetesen képviselt bevándorláspolitika csak az egyike az ilyen jelentős és megvitatott ügyeknek.

A hétfőn induló nemzeti konzultációban a következő 11 kérdésben várják véleményeket:

1. Gazdasági semlegesség Brüsszel kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen. Véleményük szerint minden uniós országnak csatlakoznia kell a meghirdetett szankciós politikához és kereskedelmi büntetőintézkedésekhez, akkor is, ha ez kárt okoz az adott ország gazdaságának. Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy Magyarországnak gazdaságilag semlegesnek kell lennie, és nem szabad csatlakoznia a kereskedelmi háborúhoz, amit Brüsszel meghirdetett. Így lehet az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedést elérni a magyar gazdaságban. Válaszok: A. Gazdasági semlegességre van szükség. B. A kereskedelmi háború indokolt, Magyarországnak is csatlakoznia kell ehhez.
2. Új gazdaságpolitika Brüsszel azt mondja, hogy Magyarországnak az új gazdaságpolitika kialakításakor minden fontos kérdésben követnie kell az Európai Uniót, és csak a nyugati mintákat szabad másolnia a gazdaságban. Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak a saját útját kell járnia, csak azt szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű. El kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik. Válaszok: A. Magyarországnak a saját útját kell járnia. B. Minden kérdésben követni kell Brüsszelt, és csak a nyugati mintákat szabad átvenni a gazdaságba.
3. Kis- és közepes vállalkozások támogatása A multinacionális cégek az egész világon egyre nagyobb extraprofitra akarnak szert tenni, egyre nagyobb szeletét akarják uralni a gazdaságnak, kiszorítva a helyi vállalkozásokat. Ezzel szemben a magyar kormány szerint a hazai kis- és középvállalkozásokat új eszközökkel kell támogatni. Tőkejuttatásra van szükség, minden kis- és középvállalkozás számára elérhető módon. Válaszok: A. Szükség van tőkejuttatásra a magyar kis- és középvállalkozások számára. B. Nincs szükség tőkejuttatásra, a vállalkozásoknak elegendő hitel áll rendelkezésükre.
4. Multicégek rendszabályozása Brüsszel ellenzi, hogy a magyar kormány fellép az árakat egyoldalúan emelő, a gazdasági erejükkel visszaélő kereskedőkkel, multinacionális cégekkel szemben. Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak joga van megvédeni saját állampolgárait az erejükkel visszaélő multikkal szemben. Válaszok: A. Szükség van az erejükkel visszaélő multinacionális cégek megbüntetésére. B. Magyarországnak el kell fogadnia a brüsszeli szabályokat, és nem léphet fel saját eszközökkel a multinacionális cégekkel szemben.
5. Béremelési program Vannak, akik úgy gondolják, nincs szükség új megállapodásra a béremelési programról, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről. Ezzel szemben a kormány szerint új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egy többéves, a gazdasági növekedésen alapuló béremelési programról. Így előre kiszámítható módon kell elérni a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért. Válaszok: A. Szükség van új megállapodáson alapuló béremelési programra. B. Nincs szükség új megállapodásra, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről.
6. Munkáshitel fiataloknak Vannak, akik azt gondolják, hogy nincs szükség újabb hitelprogramra a fiatalok számára, a Diákhitel elegendő. A kormány álláspontja szerint a Diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni. A munkáshitel segíti a fiatalok életkezdését. Válaszok: A. Szükség van a fiataloknak szóló munkáshitelre. B. A Diákhitel elegendő.
7. Lakhatás támogatása Vannak, akik szerint a dolgozók lakhatásának támogatása a cégek saját érdeke, így a kormánynak ebbe nem kell beavatkoznia. Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy adókedvezményt kell biztosítani a cégek számára, ha az alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a SZÉP-kártya is felhasználható legyen lakásfelújításra. Válaszok: A. A kormány adókedvezménnyel támogassa, hogy a cégek hozzájárulhassanak az alkalmazottaik lakbéréhez. A SZÉP-kártya legyen felhasználható lakásfelújításra. B. A kormány ne nyújtson a cégeknek adókedvezményt a dolgozók lakhatásának támogatására.
8. Fiatalok lakhatásának támogatása Vannak, akik szerint a CSOK Plusz programon túl nincs szükség újabb, a fiatalok lakhatását segítő intézkedésekre. A kormány ezzel szemben úgy gondolja, hogy támogatni kell új kollégiumok építését, és az első lakást vásárló fiatalok számára kedvezményes, 5 százalékos kamatozású lakáshitelt kell biztosítani. Válaszok: A. Szükség van új kollégiumok építésére és a fiatalok számára kedvezményes, 5 százalékos kamatozású lakáshitelre. B. A CSOK Plusz elegendő támogatás.
9. Tizenharmadik havi nyugdíj Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat. A kormány Brüsszel követelését elutasítja. A kormány szerint a következő években állandósítani kell a tizenharmadik havi nyugdíjat. Válaszok: A. Szükség van a tizenharmadik havi nyugdíj állandósítására. B. Nincs szükség a tizenharmadik havi nyugdíjra.
10. Családi adókedvezmény Európa súlyos népesedési válságban van. Brüsszel az európai családok támogatása helyett továbbra is a migrációban látja a megoldást. A magyar kormány ezzel szemben a magyar családok támogatását tartja a legfontosabbnak. Ezért álláspontja szerint a gyermeket nevelő családok támogatását az új gazdaságpolitika mellett is folytatni és növelni kell. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására. Válaszok: A. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására. B. Inkább a migrációt kellene támogatni.
11. A migrációs büntetés elutasítása Az Európai Bíróság döntése szerint Magyarországnak azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt. A kormány ezzel szemben úgy gondolja: hazánk megbüntetése helyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy Magyarország ne vegyen részt a központi migrációs politikában, azaz a bevándorlók kötelező befogadásában és elosztásában. Válaszok: A. Felháborító a büntetés, és Magyarországnak joga van kimaradni a bevándorlók befogadásából és elosztásából. B. Magyarországnak is el kell fogadnia a brüsszeli migrációs politikát.